A Tisza szálló, a Szigligeti Színház, a Szolnoki Galériává lett egykori zsinagóga és talán a Zagyva-parti tízemeletesek művészi fémképei maradtak ránk ezen a legalább félszázéves réz cigarettatartón. Az egykori használati és dísztárgyat a Képcsarnok Vállalat szolnoki üzletében vehették egykor.
Hova visz egy olyan aluljáró, amiben úgy tűnik, évek óta nem járt takarító, ami érezhetően inkább mellékhelyiség mintsem közlekedést segítő építmény, amire tényleg igaz, hogy "sz*-nak, bajnak nincs gazdája"? De ettől még Szolnokon van. Elvileg a Tiszaligetbe visz vagy onnan a belvárosi Tisza-hídra. A miénk. De mégis kié? Nem lehetne, hogy neki is fájjon egy kicsit? Mert hová visz egy ilyen elhanyagolt aluljáró? A jövőbe?
Hivatalos ünnepekre is születhetnek jó dolgok. És más városok is tudnak olyasmiket csinálni, amiket csak le kellene másolni. Persze a Budapest nagyregény mindezek mellett, és a címe ellenére egy fontos novelláskötet marad. Amivel nemcsak áttekinteni, de megmérni is lehet a kortárs írókat.
A Szolnoki Művésztelepet meglehetősen új korában megörökítő képeslap birtokomban lévő példányának feladóját azt hiszem, nem nagyon érdekelte, mi van a fotón. Ráadásul ezt a képeslapot nem is Szolnokon adták fel 1908 kora tavaszán. Azaz inkább levelezőlap volt, mintsem üdvözlőlap.
"A város honlapja többet áruljon el a közgyűlés tagjairól és munkájukról." A 2019-ben új szolnoki közgyűléshez anno volt tíz kérésem, köztük ez. Tudom, a kívánságműsor nálunk a választásig tart. Nincs kétségem, hogy ez a testület már nem tesz csodát, úgyhogy inkább ismét számot vetek.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
