Sebők Nándor, Konzum, Hatvanas, Alföldi, Munkás, Szövetség, Skála Tiszavidék, Sarudi, Koxi - nevek amelyek mentén a kiskereskedelem huszadik századi szolnoki története is elmesélhető. Alapvető változást jelentett a pénztárgép, a bevásárlókosár és a hűtőpult, de a maszek és a butik is.
A mai nagyik tinédzserként még úgy twistelhettek a Járműjavító Művelődési Házának Ötórai teáján, hogy az anyukák a terem szélére állított székekről tartották szemmel a fiatalokat. Hat évtizeddel ezelőtti március, amikor már alapozták a MÁV kórházat és éppen felújították a hajóállomást.
Szolnokon még mindig csak egy-egy kerítésfestés, öltönyös segédmunkás, hirtelen legalább fotókon fontossá lett kulturális esemény árulja el, hogy hatvan nap múlva új önkormányzatot is választhatunk. Sehol egy plakát vagy hivatalos bejelentés. Igaz, ez utóbbi május 6-ig még ráér.
Újabb elkerülő út. Komor Marcell és Jakab Dezső épületei felújítva. Mélygarázs és frissülő villamospark. Zúgókkal visszaduzzasztott folyó, aminek a partja a város szerves része. Hétköznap délelőtt sem üresen kongó vendéglátóhelyek. Már Nagyváradon is azt érezni, hogy leszakadtunk.
Filmet természetesen bármiről, bárhol és miként a magyar valóság mutatja, bármennyi pénzből is lehet csinálni. A jó filmhez ezeknél azonban jóval több kell, és Hajdu Szabolcs immár másodjára bizonyítja, hogy kevésből, kis helyen is tud remekelni. Most például életközepi válságról.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
