Másoknak lehet, hogy elég, számomra azonban még mindig kevés helytörténeti munka jelenik meg Szolnokon. Pedig ahogy a megyei levéltár 27. Zounuk kötetét forgatom, úgy tűnik, Szolnok helytörténete olyan alagút, aminek soha sem érünk a végére. De legalább közben jól szórakozhatunk.
Miután kiderült, hogy az Eső című folyóirat idei kiadásának a fedezete biztosított, elkezdődött a XVI. évfolyam első számának a szerkesztése. Tíz év után ismét itt megjelenő költő, alig 18 éves meglepetésszerző és álnéven publikáló író is van a friss Esőben. Jenei Gyula szerkesztővel beszélgettünk.
(NYÁR) Az átlagfizetés ezer forint körül lehetett, egy Zsiguliért 80 ezret, egy szandai építési telekért 30-40 ezer forintot kértek, de a fagyi csak ötven fillér volt. Igaz, amikor ezek a képek készültek, fagyit még biztosan nem lehetett kapni Szolnokon. Danka István fotói segítségével utazunk az időben.
Dobjunk fel a közösségi oldalakra valami vaskos poént, hogy az állami szerveknek már megint nem sikerül megbirkózniuk pár centi hóval meg egy kis széllel. Aztán bújjunk vissza a jó meleg paplan alá, és ott hallgassunk arról, hogy mi van a saját portánk előtt. Reggeli bukdácsolás Szolnokon.
Nem akarnék senkit megbántani, de fogok, amikor leírom: ha tudni akarják, miként kell egy volt szocialista megyeszékhely történetét élvezetes kiállításon bemutatni, akkor irány Salgótarján.
Képeslapok alapján jelenleg csak azt jelenhetem ki biztosan, hogy 1905 és 1907 között Szolnokon már bringáztak, a két háború között pedig árusítottak is kerékpárt. A képek mesélnek.
Természetes, hogy egy belvárosi építkezéshez közterületet is igénybe kell venni. Egy normális városban ennek vannak szabályai és költségei, amit mindenkivel betartatnak és megfizettetnek. Ha Szolnok is ilyen normális város, akkor a Mészáros Lőrinc utcában talán fél évtizede is tartó építkezés miatt – ami nemcsak járdát, de parkolóhelyeket is elfoglal –, elég sok pénz befolyhatott már a közös kasszába. Ettől még jogos a kérdés: hány évig foglalható el a közös terület?
Szendvicsnemzedék. Azok, akik idős szüleik és saját családjuk közé szorulva próbálnak megfelelni és teljesíteni. Az első játékfilmjét készítő Mayer Bernadett tisztelendő témaválasztása.