A Felénk című rovatban jelent meg a Kísér a múlt című írás, benne négy kérdés, ami a Gépipari előtt fogalmazódott meg bennem. Válasz érkezett rájuk, egy érdekes kérdéssel kiegészítve.
Vendégposzt: Először csak én sürgettem magamat, aztán a szerkesztők sürgettek. Én meg azt gondoltam, sürgessetek csak nyugodtan, olyan gyilkos lelkiismeret-furdalást úgysem tudtok kelteni, mint amilyent én keltek magamnak. Az őszi Esőről S. Tóth Anikó írt.
Nem értem, hogy a Szapáry és a Sóház utca kereszteződésében mit keresnek több tonnás kamionok, betonkeverők és dömperek. Vagyis sejtem, hogy a sofőrök ugyanolyan nemtörődömök, mint akiknek a dolguk lenne a korlátozó táblákat kihelyeztetni. Vagy, ha nincs kampány, akkor felénk vakok a döntéshozók?
Ismét az egész épületet, jó idő esetén pedig a Hild teret is betöltő hétvégi programmal várja az érdeklődőket az Aba-Novák Kulturális Központ. Október 14-én délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuit, az ingyenesen látogatható, 8. Szolnoki Életmódfesztivál.
Ez az épülettípus a gulyáskommunizmus jelképe is lehetne, ami valószínűleg nemcsak Szolnok városszerkezetén hagyott maradandó nyomokat. Építésük szorosan összefügg a hazai automobilizmus fejlődésével. Felbukkanásuk, legalábbis Szolnokon, a legdrágább belvárosi övezetekben is előfordulhat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.
