- Bán Béla vagyok - mutatkozott be a hívó, amikor Edit felvette a telefonját. A meggyötört arcú nő, aki az imént még azt bizonygatta, hogy képtelen a munkát abban a szobában folytatni, ahol Zolika holttestét egy hete megtalálta, hirtelen kivirult. Felpattant a főnöke íróasztala előli székből, és ügyet sem vetve megdöbbent kollégáira, csillogó szemmel rohant ki a folyosóra.
A bő száz évvel ezelőtt élt fotósok egyik kedvenc helye lehetett... Hát igen. Vagy a belvárosi templom tornya, vagy a belvárosi iskola teteje. Ahonnan több "légi felvétel" is készült a múlt század elején Szolnokról.
Emlékeznek a gyárak kerítéseit díszítő lelkesítő feliratokra? Tudják, hogy mi az összefüggés a Dízel, a Cukor, a Tomi és a Munkás között? Látták már a csempetörmelékből 1960-ban kirakott békegalambokat? Nem is olyan régi feliratok Szolnokon.
Egy szomszédos országban, tőlünk pár száz kilométerre hamarosan külszíni aranybányát nyithatnak. Mi köze ehhez Szolnoknak? Ha a termeléshez nélkülözhetetlen zagytározó soha nem sérül meg, akkor semmi. Ám, ha igen, akkor a gyerekeink csak a holt Tisza partján élhetnek majd.
Ismét indul a Hazatalálás előadássorozat az Aba-Novák Kulturális Központban.
Az első előadás címe: Világ-Virág
Előadó: Molnár V. József, néplélekkutató
Időpont: 2011. szeptember 15., 18.00 óra
Belépő: 700 forint
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.
