A Csillagfényes esték idei első előadása a Kései találkozás című romantikus történet, amit Kerényi Mre rendezett. Szereplők: Piros Ildikó és Huszti Péter.
Az előadás időpontja:...
Akár ötszáz bogrács alatt is ropoghat a tűz a hétvégén, a Tiszaligetben, a XIII. Szolnoki Gulyásfesztiválon. A világ 15 országából várnak vendégeket, de az indulók 60%-a szolnoki vagy környékbeli lesz. Csányi Sándort, a szervező Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület elnökét kérdeztük.
Van az úgy, hogy az ember álmait valaki megvalósítja. És a Tiszavirág-hídhoz közel, a Szapáry úton egyszercsak megnyílik egy békebeli hangulatú, kedves kis kávézó. Amiről véleményt még nem lehet mondani, szurkolni viszont nagyon kell neki.
Idén beneveztünk a HVG kiadója által meghirdetett Goldenblog versenybe, a Helyi.Érték kategóriába. Bár a zsűri nem válogatott be minket az első tízbe, azért a közönségtől kapott 18. helynek is örülünk.
Tegnap óta van szolnoki kitűzőm. Olyan, amelyik nemcsak a városhoz tartozást jelképezi, hanem azt is, hogy Szolnokon létezik civil összefogás és civil akarat. Mert a jelvény megvásárlásával az egykori Mária-szobor újbóli felállítását is támogattam.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.
