Mit tennének, ha precízen vezetett feljegyzéseken önök elé tolnák szüleik évtizedekkel korábbi életének részleteit, köztük rengeteg olyat, amiről sejtelmük sem lehetett. És ahogy haladnak a jelentések olvasásában, kibontakozik egy másik élet, aminek tudtukon kívül részesei voltak. Megírnák?
Szolnokon 25%-kal kevesebb egyéni képviselői mandátum, 25%-kal kevesebb induló, 25%-kal kevesebb polgármester-jelölt. Hogy a választási kampány mennyivel volt unalmasabb, mint négy éve, még nem tudható, hiszen hátra van az utolsó hét. Ami egy nappal hosszabb lesz, mint 4 éve. Nagy meglepetésekre azért ne számítsunk.
Találtam a Kossuth téren egy 41 esztendős, érdekes emléktáblát. Úgy tűnik, négy évtized egy emléktábla életében is nagy idő, ugyanis ma már némi magyarázatra szorul a rajta olvasható szöveg. Tudomásom szerint a város egyetlen sajtótörténeti emlékhelyéről van szó, még akkor is, ha kicsit eljárt fölötte az idő.
Dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze, aki legutóbb a Bástya utcában tárta fel a szolnoki vár maradványait, hamarosan önálló, várostörténeti sorozattal jelentkezik a blogSZOLNOK 1xVolt rovatában. A vendégposzt indulása előtt múzeumi szobájában beszélgettünk.
Hogy mi volt a dollárbolt? Egy olyan üzlet a szocializmus idején, ahol mindent lehetett kapni, de ahol csak kevesek vásárolhattak, mivel a forintunkkal ott kiröhögtek. Márkás magnókazetta, cigaretta, dobozos sör, szappan, LEGO és Matchbox szinte csak itt volt kapható. Szolnokon is.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
