Március közepéig díszelgett ez a plakát a városban. Mire emlékeztetett? Egy vitatható döntésre? Egy régi rádióra? A reklámpiac összezuhanására? Vagy csak egy csipetnyi médiamúzeum volt a város közepén...
Amikor tizennyolc nem Szolnokon töltött év után mostanában találkozok valakivel, és elmondom, visszaköltöztünk, az a minimum, hogy kétségbe vonja szellemi képességeinket.
Igényes lehet az az albérlet, amit így kínálnak. Milyen jól mutatnak a város közepén a fákra ragasztott tacepaók. Ültess egy hirdetőoszlopot, és megmentesz egy fát? Vagy, aki hirdetőoszlopot használ az környezetvédő?
Makk Károly új filmjéért legalább kétszer fizettem. Egyszer, amikor a közös kasszából támogatták az elkészítését, másodszor pedig, amikor vettem rá két jegyet a Tisza Mozi pénztárában. Azon az estén ketten láttuk az Így, ahogy vagytok című új magyar filmet. Azok sem vesztettek semmit, akik nem csatlakoztak hozzánk.
Nemzetközi makettversenynek és kiállításnak ad otthont március 20-21-én az Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopter Bázis Művelődési Otthona, aza a reptéri Hemo.
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.
A belvárosi nagytemplom toronysisakja még egyáltalán nem menekült meg. Az ezért (is) küzdő Dombi Gábor műemlékvédelmi szakértőt arról kérdeztük, hogy áll a sisak megmentésének ügye.
A szolnoki Sütő és Jászkürt utcák elején, azaz az akkori Beloiannisz úti kereszteződések közelében a hetvenes évek elején készült a Bauer-gyűjteményben található, mellékelt két fotó.
