Hogy a Ságvári és a Beloiannisz – ma Szapáry és Baross – kereszteződését az ismeretlen fotós 1965 tavaszán örökítette meg, azt a képen látható több, apró momentum is bizonyíthatja. Az első, hogy ilyen magasról a Nerfeld-palotát először talán csak 1963-64-ben lehetett fotózni, mert maximum addigra húzhatták fel a hatemeletes pártház vázát. Márpedig ez a kép csak onnan készülhetett, amit a Szapáry (Ságvári) vonala bizonyít. Kizárható, hogy a fotós a Szapáryt egykor lezáró, szecessziós banképület ablakából dolgozott volna, hiszen az pont az út végén állt. Valahol ott, ahol e kép bal alsó sarkában látható deszkakerítés.
Az 1965-ös dátumot támasztja alá a Nerfeld-palota fölött, a távolban, homályosan feltűnő Szigligeti Színház épülete is. Nem a ma ismert, tornyos ékszerdobozt, hanem az eggyel korábbi, kockát kell keresni a Tisza szálló tornya és a fürdő kéménye között. Ugyancsak ezt a dátumot igazolhatja egy még nem álló ház is, ami nekem mondjuk, nem annyira hiányzik. Igen, ha ez a kép 1966 nyarán készült volna, akkor a színház mellett legalább már a vázának látszódnia kellene az általam oly sokszor kárhoztatott honvédségi tízemeletesnek.
A fotókat beküldő Ritának köszönhetően, immár annak az építéséről is van egy képem. Biztos, hogy ez a kép nem egyszerre készült a Nerfeld-palotát mutató fenti fotóval, hiszen akkor a színház mellett legalább a darunak ki kellene kandikálnia. Azt gondolom, hogy a Táncsics úti építkezést később örökíthette meg az ismeretlen fotós.
Visszatérve a Nerfeld-palotát mutató képhez, van rajta egy épület, ami igazán zavarba hoz. A kép bal felső sarkában látható, gangos ház ugye a városháza mögött álló, a húszas évek végén felépített városi bérház. Ha ettől jobbra indulunk a képen, és átugrunk az Állami Biztosító fényreklámján, akkor egy legalább háromszintes, hosszú, modern épületet látunk. Elhelyezkedése alapján ez akár a Táncsicsi utcai HEMO – helyőrségi művelődési otthon – is lehetne, ám ezt kizárnám. Elsősorban azért, mert a Kossuth téren álló egykori Népbank, későbbi Sztár áruház – jelenleg az a ronda alumínium burkolatú épület – tudtommal a hetvenes évek elejéig szolgálta a Magyar Néphadsereg kulturális igényeit. Tehát a HEMO csak valamikor a hetvenes évek elején készülhetett el. De lehet, hogy tévedek. Sőt az is előfordulhat – amin ugyancsak meglepődnék -, hogy az a hosszú épület a HEMO udvarán álló, valamikori hadkiegészítési parancsnokság, ami ezek szerint korábban készült el, mint a művház.
Az ismeretlen fotós a pártház sokadik emeletéről egy kicsit más beállításban is megörökítette az akkori Ságvári körutat (ekkor már nem út). Aminek a mából nézve érdekessége, hogy az OTP épülete mellett láthatjuk azt a három földszintes, a Tisza felé egyre alacsonyabb házat, amelyeknek a helyén ma a K&H bank átjárós irodaháza áll. (Ez az épület sem igen indulhatna Szolnok legszebb háza címért.) Azt is feltételezhetjük, hogy a mai parkoló, részben ezeknek az eltűnt házaknak a kertjében lett kialakítva a nyolcvanas évek első felében.
Számomra ennek a fotónak a másik érdekessége a Ságvári körúton parkoló autók sora. Ha jól látom, a sort két világos színű Trabant 500-as nyitja, majd egy Moszkvics következik. A negyedik egy különleges fényezésű kombi Trabi, aztán egy Skoda Octavia jön, mögötte pedig, szinte a bank bejáratával szemben egy nyugati kocsi áll, talán egy Peugeot, végül pedig egy kék Moszkvics parkol. Forgalom nincs a Ságvári körúton, ami érthető is, hiszen az előző kép tanúsága még nem nyitották össze a körút két részét. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a középső parkosított elválasztó sáv nekem tetszik.
Erről a sávról Ritának és az ismeretlen fotósnak köszönhetően van egy néhány évvel később készült fotóm is. A Ságvári körúti fák méretéből úgy tippelem, hogy nagyjából 1968-69 körül, ugyancsak kora tavasszal készülhetett a kép. A fotós nagyjából a mai farmerbolt előtt állhatott, és nagyon szépen megörökítette az utca jellegzetes, ma is álló házsorát. Elől a Kiglovics-féle bazár, majd a Tünde cukrászda, félig leeresztett napernyővel, utána az a borzalmas foghíj beépítés, aztán az iparkamara, a Nemzeti Szálló, a Sütő köz sarkán álló bérház, a városi kapitányság, végül a másik bérház, háttérben pedig a zsinagóga – mint nemrég megtudtam, ekkor épp cukorraktár – látható.
Hasonló beállítást ma is lehetne fotózni, csak kicsit más színűek lennének a házak. És persze az autók így néznének ki. Mert azok ezen a jó negyven éves képen is gyönyörűek. Ráadásul – bár lehet, hogy tévedek – a sort egy kétajtós sport Wartburg nyitja, amiből nagyon kevés vagy alig volt az országban. Előtte egy Moszkvics, egy Trabant, egy újabb Moszkvics, majd odébb egy Skoda Octavia áll. Legtávolabb pedig vagy egy jóval korábbi évjáratú Skoda vagy Moszkvics feneke látható. Ebben az időben még nem lehetett gond a parkolással, így akár azt is feltételezhetem, hogy a képen látható gépkocsik korabeli tulajdonosai a Tündébe ugorhattak be valami csemegére.
(Ez az írás először március 6-án jelent meg.)
