2025.08.27. (szerda)

Azok az ötvenes évek

Azok az ötvenes évek

Dátum:

Mozgalmas szolnoki hétköznapot örökített meg a fotós, valamikor az ötvenes évek második felében, hogy aztán még egy évtizeddel később is forgalomba legyen ez a képeslap. Amit jobban megnézve döbbenek rá, ma már csak a Kiglovits-bazár épülete áll a képen látható házak közül.

Mozgalmas szolnoki hétköznapot örökített meg a fotós, valamikor az ötvenes évek második felében, hogy aztán még egy évtizeddel később is forgalomba legyen ez a képeslap. Amit jobban megnézve döbbenek rá, ma már csak a Kiglovits-bazár épülete áll a képen látható házak közül.

Az ismeretlen fotós nyugodtan kiállhatott az ötvenes évek második felében a mai 1-es parkolóján keresztül vezető főút közepére, és nem kellett attól tartania, hogy elsodorja a forgalom. Mert amint az a képen is látszik, a négyes számú főközlekedési út városi szakaszán egyetlen személyautó tűnik csak fel, ha jól gondolom, egy 400-as Moszkvics. Ezen kívül egy lovas kocsi ér be a Kossuth út torkolatába, illetve egy motorkerékpár ácsorog a kép jobb sarkában. Egyébként kerékpárok és gyalogosok jelentik a forgalmat a meglehetősen mozgalmas képen.

A képet részben a motorkerékpár rendszáma – BL 545 – alapján próbáltam datálni. A két betűből és három számból álló rendszámok ugyanis 1958-ig voltak nálunk használatban, tehát a fotónak ezt megelőzően kellett készülnie. A Moszkvics alapján akár 1947-ben – akkor kezdték gyártani ezt a típust – is készülhetett volna a kép, de a kirakatok és a ruhák bennem mégis inkább azt az érzést keltik, hogy az ötvenes évek második felében járunk.

A kép bal oldaláról indulva sorra vehetünk néhány régi, eltűnt házat. Az első, a fa mögött, a valamikori Kereskedelmi Bank eredetileg szecessziós épülete. Aztán a mai Ságvári és Kossuth kereszteződésében álló földszintes üzletek, amelyek a hatvanas évek elején lettek lebontva. Középtájon, a Kossuth téren még áll a Steiner Jakab és fia féle ház, tőle jobbra pedig az ekkoriban éppen Alföld áruházként működő Nerfeld-palota. Az egyetlen épület, ami ma is a helyén van, az a XIX. század végén épült Kiglovits-bazár. Szűk hat évtized alatt ennyit változott a város.

Ebben a képben egyébként nekem a mozgalmassága tetszik. A mából nézve kicsit olyan, mintha egy filmforgatáson lennénk, ahol elhangzott a rendezői „tessék”, és a meglepően sok statisztának egyenként kellene valamit csinálnia. A bal oldalon egy kerékpárját támasztó férfi két hölgynek teszi a szépet. Mögöttük, talán az egyik hölgy párja érkezik nagysebességgel, ugyancsak bringán. A kereszteződésben szintén két biciklis, előttük az áruház kirakatait nézegető emberek. Akik, ha tovább mennek majd a Tisza felé, bele fognak ütközni a bejárat előtt álló létrába, amiről talán az új áruházi logót szereli valaki. A Beloiannisz és a Ságvári sarkán, a házak árnyékában utcaseprő dolgozik egyenruhában, miközben egész sokan sétálnak és álldogálnak a kép jobb oldalán, a kirakatok előtt.

Megváltozott város, eltűnt emberek, egy régi pillanat. Ezért is szeretem a régi képeslapokat.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok főtere fél évszázada

E képeslappá lett fotó alján megörökített Moszkvics 403-as szerintem szabálytalanul, a zebrára ráhajtva fordult meg a négyes főút szolnoki átkelési szakaszán. Bár a hatvanas évek végi forgalmat elnézve, ez maximum a gyalogosokat és a kerékpárosokat zavarhatta. De persze más érdekesség is felfedezhető ezen a nagyjából fél évszázaddal ezelőtt készült fotón.

Nem Baross, Gorove

Ez a még festett képeslap valamikor 1909 és 1924 között készülhetett, és elsőre bármilyen hihetetlennek is tűnik, Szolnok főutcáját ábrázolja. De nem a Baross utcát. A kép előterében álló házakból mára csak egy maradt meg, ahogy az az épület is eltűnt, aminek második emeleti ablakából a korabeli fotós dolgozott.

Tiszai romantika

Ezt a Monarchia éveiben készült szolnoki képeslapot már az első magyar köztársaság idején küldték Budapestre, éppen egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően. Faragó Sándor papírárudájának kiadványán, minimum a felhasznált fotó készítése után egy évtizeddel, családi dolgokról esik szó. Például arról, hogy de ki veszi el Manyit.

Megmaradt képeslap

Ezt a rettenetes minőségű képeslapot 1928. augusztus 1-jén küldték Szolnokról Jászdózsára. A hátuljára írt szöveg alapján - a csók szó négyszer szerepel benne - persze teljesen mindegy lehetett, hogy mit ábrázolt, mikor készült és milyen minőségű az anziksz.