2025.08.27. (szerda)

Búcsú a Nerfeld-palotától

Búcsú a Nerfeld-palotától

Dátum:

Talán ez az egyik utolsó kép a még nagyjából ép Nerfeld-palotáról, amit kicsit kapkodva készíthetett a gyerekkorát jórészt abban a házban töltő Nagy Zsolt, a megyei napilap legendás fotósa. Legalábbis erre utal, hogy egy 1600-as Lada lóg a képbe, ami azért így is sokat mesél a hetvenes évek végi Szolnokról.

Talán ez az egyik utolsó kép a még nagyjából ép Nerfeld-palotáról, amit kicsit kapkodva készíthetett a gyerekkorát jórészt abban a házban töltő Nagy Zsolt, a megyei napilap legendás fotósa. Legalábbis erre utal, hogy egy 1600-as Lada lóg a képbe, ami azért így is sokat mesél a hetvenes évek végi Szolnokról.

Ez a felvétel nagyjából ötven esztendővel a Nerfeld-palota megnyitását követően – benne Szolnok első, modernnek tekinthető áruházával -, és tíz évvel a máig legendákkal átszőtt Centrum-tűz után – ami nevét az ott működő korábbi Alföld, majd Centrum áruházról kapta – készülhetett. Amikor már nagyjából üresen, bontásra előkészítve állt az akkori Ságvári és Beloiannisz utcák – ma Boldog Sándor István és Baross – kereszteződésének képét meghatározó eklektikus stílusú, szobrokkal, erkélyekkel, kiugró ablakfülkékkel díszített ház. Tetején Szolnok talán első fényreklámjával, amely az akkor egyetlen, állami biztosítótársaságot volt hivatott „hirdetni”, vagy inkább a szemben lévő TOMI reklámmal együtt a város „fényes” fejlődését szimbolizálni. Hogy aztán néhány hónappal később építési terület legyen ezen a helyen, majd felépüljön – szerencsére nem egy 23 emeletes toronyház – a ma is ott álló, szerintem jóval rondább Árkád, földszintjén ugyancsak üzlethelyiségekkel, emeletén pedig lakásokkal.

Nagy Zsolt, a megyei napilap fotósa, ekkor már a fotórovat vezetője, viszonylag sok képet készített a Nerfeld-palotáról és a palotából, hiszen gyerekkora jelentős részét itt töltötte, szülei sokáig ebben a házban éltek. Innen fotózta a pártház építését, az új Centrum-áruház alapozását, az átépülő négyes utat, majd pedig több irányból megörökítette a Nerfeld Ferencről elnevezett ház pusztulását. Azt hiszem, ez a felvétel is egy ilyen alkalommal készülhetett, ám nemcsak a palotát őrizte meg, hanem a megyeszékhely egyik hetvenes évek végi hétköznapját is. Érdemes körülnézni!

A felvétel jobb szélén a Kindlovics-bazárt látjuk, aminek földszintjén ma éppen pékség működik. A fotózás pillanatában azonban könyvesbolt üzemelt benne, és bár ezen a képen nem látszik, de egy másik felvétel alapján úgy tudom, Szigligeti Ede nevét viselte. És talán ugyanúgy az IKV, azaz az Ideál Kiskereskedelmi Vállalat működtette, mint a fotó előterében lévő padok hátulján reklámozott üzleteket. A Domus lakberendezési áruházat az Ady Endre úton – ami nem sokkal e kép készítése előtt nyílt meg – és az 1974-ben átadott Sztár áruházat is, ami egyébként ott áll a Nerfeld-palota mögött, alumínium kockákba bugyolálva. A középső padon hirdetett „gazdabolt” – ami ekkor a Jubileum téren, majdnem a piros iskolával szemben volt – viszont az Agrokeré volt, és aki kerti eszközöket vagy vetőmagot akart beszerezni, általában ott kezdte a vásárlást.

Érdemes egy pillantást vetni a kép bal szélére is, és elnézni a Kossuth tér, Kossuth utca irányába. Ugyan csak halványan, de jól kivehetők azok a fényreklámok, amelyek nagyjából harminc éven keresztül hozzátartoztak a szolnoki belváros képéhez. A fotóshoz legközelebb a Sztár fényreklámja tűnik fel, majd alig észrevehetően a Magyar utcai Elegant, a Május 1 ruhagyár boltját reklámozó felirat, legtávolabb pedig a Hatvanas bejárata fölé szerelt ABC – emlékeim szerint ez piros, sárga, zöld volt – betűsor látható.

A megörökített forgalom nemcsak a korabeli autóparkról, de a Szolnokot átszelő négyes út forgalmáról is ad némi képet. Egy Robur, egy IFA és egy ZIL közelít felénk, miközben a híd irányába egy darus, pótkocsis Tátra illetve egy másik orosz teherautó várakozik. Ez az öt járgány képes volt annyi füstöt kibocsájtani, amennyit ma az ezen a helyen áthaladó valamennyi autó kipöfög. Fogyasztásuktól pedig bármelyik mai fuvarozó a szívéhez kapna. A teherautók között felbukkan két Nysa és egy ZUK kisteherautó is – mindkettő lengyel gyártmány volt -, illetve egy-egy Trabant, 126-os Polski Fiat és Zaporozsec is felismerhető. Amelyek közül talán a kispolszki a legérdekesebb, hiszen kivehetően nem fehér alapon fekete, hanem méretes, fekete alapon fehér rendszám látható rajta. Azaz lengyel felségjel. Ami ekkoriban nem volt ritka látvány Szolnokon, hiszen a komoly gazdasági és politikai válságban lévő testvéri Lengyelország lakói közül sokan próbáltak határokon átívelő, nem teljesen legális, maszek kiskereskedelemből túlélni. Akik még láthatták a Nerfeld-palotát, vagy a Szolnok közepén átbukdácsoló forgalmat, azok biztosan jártak a város egykori lengyel piacán, ami e felvétel készítésekor a papírgyár tövében működött.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Épül a Közgé?

Elfogult vagyok ezzel az épülettel, ám mégsem csak emiatt hozakodok most elő a Közgét ábrázoló képeslappal. Sokkal inkább amiatt, hogy joggal feltételezhetjük: a fotóból jóval a készítése után lett postai küldemény, ráadásul hosszú éveken át forgalmazták.

Mikor repültek?

Mikor készülhetett ez a légi felvétel Szolnokról? Teszi fel a kérdést a blogSzolnok e képet beküldő olvasója. Kérdésére akkor tudunk körülbelüli választ adni, ha szépen végigjátsszuk, hogy már mi látható, és még mi nem látható az átalakuló belvárosban.

Szigeti kitekintett

Korán kitavaszodhatott 1905-ben Szolnokon. Szigeti Henrik, aki akkor már közel másfél évtizede volt a város megbecsült fényképésze, azon a tavaszon kitekintett új műterme ablakán, és megörökítette a város főutcáját. A lábai, és így a szemünk előtt, a fák árnyékában az a mai Kossuth utca.

Elkészült a Madas-ház

Ismét egy olyan képeslap, amit a jobb alsó sarkában lévő felirat nélkül nehéz lehet elsőre azonosítani. A fotó előterében lévő házak ugyanis már negyven éve eltűntek, így a jól felismerhető épületek közül egyedül a nagyposta segíti az azonosítást. Illetve a Madas-házzal együtt a dátumozást.