2025.08.27. (szerda)

Eltűnt egy állomás

Eltűnt egy állomás

Dátum:

Elsőre azt is gondolhatnánk, hogy háborús képet látunk. Akinek azonban van némi köze Szolnokhoz, az pontosan tudja, hogy a fotón látható rombolást valamikor 1973-74 környékén végezték el.

Elsőre azt is gondolhatnánk, hogy háborús képet látunk. Akinek azonban van némi köze Szolnokhoz, az pontosan tudja, hogy a fotón látható rombolást valamikor 1973-74 környékén végezték el.

A második világháború vége felé készült fotókon jól látható, hogy a szolnoki vasútállomásból nem sok maradt. A bombázások iszonyatos károkat okoztak az éppen Szolnokon tartózkodó gördülőállományban, az itteni vasúti műtárgyakban, és úgy tudjuk, a vasútállomás korabeli épületében is. Van azonban egy érdekes felvetés, amin addig nem is gondolkodtam, amíg egy blogSzolnok olvasó fel nem hívta rá a figyelmemet. Mégpedig: ha a vasútállomás főépülete oly menthetetlenül megsérül 1944-ben, akkor miként szolgálhatta az utasokat még majdnem három évtizeden keresztül? Ma már csak puszta okoskodás, de tegyük fel a kérdést! Esetleg meg lehetett volna menteni?

Feltételezhetjük: ha meg is lehetett volna menteni az épületet, a döntéshozók, a város fennállásának 900. évfordulójára készülve, más tervet fogadtak el. Nem tudom, a hetvenes évek első éveiben milyen állapotban leledzett a mai Jubileum tér és környéke, az azonban ma már jól látható, hogy akkoriban egy új városrész épült itt fel. A 900 éves évfordulóra ugyanis nemcsak az új vasútállomás készült el, hanem a kép hátterében még épülő 24 emeletes, a Szolnok ABC és fölötte az étterem, a ma is használt buszállomás, és a teret övező lakóházak valamint boltok. Talán nem tévedek, ha azt mondom, egy-két ezer ember biztosan új otthonra lelt 1975-ben, amikor nagyjából befejeződtek a fejlesztések.

De visszatérve a mellékelt fotóra. Látható, hogy az állomásépület mellett álló – egyébként a maga nemében szép – szolgálati épület, a nagy építkezés idején már készen volt. Ha jól tudom, ez egy jóval korábbi, de félbe maradt állomásépítés eredményeként született. Az is látszik, hogy a régi, éppen bontott állomásépület mögött már ott az új tömb. Talán nem tévedek, ha azt mondom, a lebontásra ítélt vasútállomás épület valahol a mai 1-4-es vágányok helyén állt.

Emlékek nem fűznek hozzá, nem tudom, hogy a régi állomás szép volt vagy sem. Azt tudom, hogy ahol megőrizték és karban tartják az ilyen épületeket – például az elég sokat szenvedett Elzászban -, ott ma a város és a vasút díszei.

Viszont abban biztos vagyok, hogy az 1975-ben épült állomásépület sokkal szebb lehetne, ha legalább rendesen kitakarítanák, kicsit felújítanák, és a helyiségeket az eredeti funkciókra használnák. Mert, ha így marad minden, akkor a város alapításának 950. évfordulójára ismét jöhetnek a buldózerek, és építhetünk egy új állomást.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Fiatal múlt

Amikor ránézek erre a képre, az jut róla eszembe, hogy ha három és fél évtizede így nézett ki a város, akkor vajon milyen lesz újabb néhány évtized múltán. És mivel ma már alig készülnek képeslapok, mi őrzi majd a város mai képét?

Kossuth tér anno 1905

Valamikor az előző századforduló környékén készítette ezt a képeslappá lett felvételt a szolnoki Kossuth téren egy ismeretlen fotós, aki aztán a sokszorosítás jogait átadta Divlad Károly örököseinek. Nem sokkal előtte járhatott a téren és a Gorove utcában az útkaparó. Talán az ő munkáját is úgy figyelték a bricsesznadrágos fiúk, mint a fotósét.

A régi Centrum feléledése

Az egykori Pártház előtt állva készült mind a két fotó, nagyjából két év különbséggel, szerintem 1973-ban és 1975-ben. Érdekességük abban rejlik, hogy a képek tanúsága szerint, a kiégett Centrum áruház helyén, fél évtizeddel a tűzeset után ismét boltot nyitottak. Azaz a Nerfeld-palotának nem az 1969-es tűz miatt kellett pusztulnia.

Hölgy fehérben

Biztos vagyok abban, hogy a kép előterében látható fehérruhás hölgy később került a fotóra, mint azt, az akkori Gorove úton exponálták. Azt kell gyanítanom, hogy a megyeháza sarkánál állók sem voltak eredetileg ott, viszont a fát metsző munkások igen.