2025.12.6. (szombat)

Épül a Közgé?

Épül a Közgé?

Dátum:

Elfogult vagyok ezzel az épülettel, ám mégsem csak emiatt hozakodok most elő a Közgét ábrázoló képeslappal. Sokkal inkább amiatt, hogy joggal feltételezhetjük: a fotóból jóval a készítése után lett postai küldemény, ráadásul hosszú éveken át forgalmazták.

Elfogult vagyok ezzel az épülettel, ám mégsem csak emiatt hozakodok most elő a Közgét ábrázoló képeslappal. Sokkal inkább amiatt, hogy joggal feltételezhetjük: a fotóból jóval a készítése után lett postai küldemény, ráadásul hosszú éveken át forgalmazták.

Remélem, azzal mindenki tisztában van, hogy a Közgé – legyen is bármi a hivatalos neve az elmúlt bő évszázadban -, a város második legöregebb középiskolája, és Szolnok legidősebb szakmát oktató intézménye azzal, hogy 1911-ben nyitotta meg kapuit. Természetesen nem azon a helyen, ahol ma találjuk, oda csak valamikor a második világháború után költözhetett.

Azt is evidenciaként vagyok kénytelen kezelni – mondom, elfogult vagyok az épülettel és az intézménnyel szemben -, hogy a Baross utcai iskola a Szolnokon található bauhaus stílusú házak egyike. Amit annak köszönhetünk, hogy a folyamatosan kiépülő Baross utcai iskolasoron – polgári fiúiskola, bábaképző, gépipari – még a háború előtt kezdték tervezni a felsőkereskedelmi épületét, nem sokkal a szolnoki bauhaus legszebb darabja, a nagyposta átadását követően. Ám a kivitelezésbe beleszólt a háború, így az immár Közgazdasági Technikumot talán csak a negyvenes évek végén adták át.

Az itt bemutatott kép biztos, hogy 1957 előtt készült, bár ahogy a nyitott ablakokat elnézem, az sem zárható ki, hogy még jóval az iskola átadása előtt. Az 1957-ben azért vagyok biztos, mert a Szoborlapon, Tóth György-Gyigyi jóvoltából fellelhető Vásárhelyi Pál szobor műlapján ez a dátum olvasható a felállítás időpontjaként. Erről a képeslapról pedig nemcsak a kerítés hiányzik, de az 1955-ben felvett névadó mellszobra is.

Azt pedig, hogy a kép előbb készült, minthogy képeslap lett belőle, a kiadó bizonyítja. A hatvanas évekre jellemző, kisalakú, ám már jó minőségű kartonra nyomtatott lapot ugyanis a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg, amit ezen a néven csak 1957 után tehetett meg. A lap további érdekessége, hogy a Fővárosi Nyomdaipari Vállalt 23. sz. telephelyén – ahol nyomták – nem tudták, hogy mi van a képen. A hátoldali szövegen ugyanis eredetileg a Gépipari Technikum felirat szerepel, és láthatóan később, valamilyen nyomdai technikával húzták át ezt, és írták alá, hogy Közgazdasági Technikum.

Ha jól bogarászom ki a pecsétet, akkor 1970-ben küldték Szolnokról Debrecenbe ezt a lapot, tehát legalább másfél-két évtizeddel később, mint a kép készült, és minimum tíz évvel azután, hogy képeslap lett a fotóból.

Tudom persze, hogy mindez a kívülállók, de talán még sok szolnoki számára sem túl érdekes. Viszont egy hosszú hétvégén engedtessék meg nekem ez a személyes kilengés, ami talán érdekli azt az 10-12 ezer embert, akik az átadása óta ebben az épületben tanultak.

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ságvári a pártházból

Nem biztos, hogy e kép készítésekor már Ságvári körútnak hívták a mai Szapáry utca megörökített szakaszát, az azonban egyértelmű, hogy az ismeretlen fotós az új pártházból dolgozott.

Szolnoki kincsek a Fortepan-on (1)

Autó a régi „százlábú” híd szandai oldalán, ideiglenes alagút az egykori Ságvári körúton, rosszul datált víztoronyépítés a Széchenyi lakótelepen. Három szolnoki kép a Fortepan-ról.

Szolnok szokatlan helyről

Danka István, mint a megyei tervezővállalat fotósa, 1981 tavaszán felmászott az akkor még működő Ságvári Endre Művelődési Ház tetejére, hogy megörökítse a Nerfeld-palota bontását.

Hogyan nevezhették?

Amikor ezt a képeslapot Szolnokon postázták, a megörökített park már nem így nézett ki. Sőt, a neve is más volt már. Ráadásul annak hídnak sem volt már nyoma, ahonnan ez a kép készült.