2025.08.27. (szerda)

Hét kerítéselem

Hét kerítéselem

Dátum:

Régi képeslapokon látszik, hogy az 1899-ben épült szolnoki zsinagógát legalább két évtizeden át szép, kovácsoltvas kerítés vette körül. Mivel az első világháború végétől a hetvenes évekig alig készült fotó az épületről, nem tudom, mikor tűnt el a kerítés. Hét eleme ma is Szolnokon van.

Jó évvel ezelőtt egy beszélgetésen hívta fel valaki a figyelmemet arra, hogy a ma Szolnoki Galériaként ismert zsinagógát valamikor milyen szép kovácsoltvas kerítés vette körül. Hogy a kerítés meddig volt meg, arra sajnos nem kaptam választ, viszont néhány darabjának mai helyére igen. Igaz, kicsit megfeledkeztem a dologról. Ám nem olyan régen, másvalakivel, egy fővárosi felújítás kapcsán arról beszélgettünk, hogy a budapesti bérházak egykori míves vaskorlátjai miként tűntek el a háború után. Amiről ismét eszembe jutott a szolnoki zsinagóga valamikori kerítése. Aminek létében semmi meglepő nem lehetett, hiszen annak idején szinte minden izraelita templomot kerítéssel vettek körül. És ezek közül sok a mai napig a helyén van. Például a szegedi zsinagógánál.

A szolnoki zsinagógáról készült egyik első fotót Szigeti Henrik készítette. Biztosan 1902 előtt, hiszen az általam ismert képeslapot abban az évben postázták. Ezen a képen jól látszik, hogy az épületet – nagyjából a mai járda melletti kőpárkány helyén – olyan kerítés vette körül, ami nagyjából másfél-két méteres elemekből állhatott. Talán nem tévedünk nagyot, ha úgy tippeljük, hogy legalább 50-60 ilyen kerítéselemnek kellett lenni. Még akkor is, ha esetleg a mai Tisza mozi felé esetleg nem kerítés zárta le a kertet, illetve ha több kaput is használtak. Ismert ugyanis olyan fotó, amelyik szerintem a Tisza felől mutatja az épületet, és a kerítés azon is látható.

A fák nagysága alapján legalább 10-15 évvel később készült képeslapon is látszik még a kerítés. Sőt ezen a felvételen az elemek mintája is kivehető. Ami könnyen beazonosíthatóvá is teszi a kerítés darabjait. Márpedig, ha jól tudok összehasonlítani, akkor egyértelmű, hogy a zsinagóga kerítésének hét megmaradt eleme pontosan ott van, ahol azon az egy évvel ezelőtti beszélgetésen mondták: a Szolnoki Művésztelep kerítésébe építve.

Hogy mikor és miért került oda, illetve a maradék ötven darabnak mi lett a sorsa, sajnos nem tudom. Mivel olyan fotót még nem láttam, ami a húszas évek és 1975 között készült az épületről és a környékéről, nem tudom, hogy esetleg még a háború előtti átépítéskor számolták fel – amit kevésbé hiszek -, avagy a háború utáni időknek esett áldozatul a kerítés. Mivel az ország legtöbb, épen maradt zsinagógáját a mai napig kerítés veszi körül, én inkább úgy tippelném, hogy a szolnoki zsinagógáé a háború után tűnt el. Akik az ötvenes-hatvanas években a környéken töltötték a gyerekkorukat, azok talán meg tudják mondani, hogy akkoriban állt-e még a kerítés. Mert a magam részéről leginkább azt valószínűsíteném, hogy a kerítés a zsinagóga galériává alakításakor lett felszámolva.

És került hét eleme a Szolnoki Művésztelep Gutenberg tér felé eső kerítésébe. Ahol, ha nem kifejezetten erre figyel az ember, nehezen tűnnek fel. Az első három elem a saroknál látható, egy a bejárati kapu mellett, további három pedig egyesével a járda melletti kiszögeléseknél. Színük és a mögöttük lévő növényzet miatt beleolvadnak a szerintem a hetvenes évek felújításakor született szögletes kerítésbe.

Tényleg jó lenne tudni, hogy kibe szorult annak idején annyi emberség, hogy annak a kerítésnek néhány elemét így megőrizze. Az meg maga lenne a csoda, ha a maradék is előkerülne.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az építményadó hatása

"Az építményadóval érintett vállalkozók, valamint az adóköteles lakással, üdülővel, garázzsal rendelkező magányszemélyek adóterhei tovább nőnek." Ennyi társadalmi hatást sikerült prognosztizálnia az új szolnoki építményadó előterjesztőinek. Ennek fényében ne csodálkozzunk a következményeken.

A néhai korzó hátsófertálya

(VAKÁCIÓ) A Szapáry úton a Sütő köz és Baross utca között, a nem a legjobb állapotban lévő, ám Szolnok történetében mégis fontos épületeknek van egy elhanyagoltabb arca is. Ha a Sütő utca felől nézzük ezeket a házakat, kicsit olyan, mintha egy elhagyott, régi díszlet mögé kerültünk volna.

TVSZ (7.): Növekvő lakásállomány

Annak ellenére, hogy Szolnok népessége a rendszerváltás óta körülbelül tízezer fővel csökkent, a város lakásállománya közel ötezerrel nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ma átlagosan minden szolnoki otthonban ketten laknak. Újabb számok a Tanultam Valamit Szolnokról rovatban.

Ez a hajó elment (6): Megváltozott világ

Nem azért lett bulizóktól kevésbé hangos Szolnok belvárosa, mert a négy és fél évvel ezelőtti közmeghallgatás előtti felvetésem megértő füleket talált, hanem mert kiürül, elöregedik a város, ráadásul megváltoztak a szórakozási szokások is. Lehet, hogy most kellene felkészülni a jövőre?