2025.08.27. (szerda)

Hétvégi lámpák

Hétvégi lámpák

Dátum:

Két autó karambolozott az Ady Endre és a Pólya Tibor utcák kereszteződésében, a Tabán sarkánál, vasárnap reggel. Egy héttel korábban, ugyanezen a helyen, szintén két autó alakította át egymás karosszériáját. A történetekben közös, hogy a közlekedési jelzőlámpa egyik napon sem működött.

keresztezodes2_400Minden bizonnyal van annak tudományos magyarázata, hogy mikor, melyik jelzőlámpa működik, és melyiket kapcsolják sárgán villogóra a városban. Nem vagyok közlekedési szakember, csak bő két évtizedes autóvezetői tapasztalattal a hátam mögött mondhatok véleményt. Ami lehet, hogy nem megalapozott, de mivel én is részese vagyok ennek a közlekedési társasjátéknak, és különböző adók formájában elég komoly összeggel veszem meg a játékjogot, elmondhatom, hogy szerintem mi nem jó.

Szóval, az Ady Endre út teljes hosszában sárgára állítani a jelzőlámpákat hétvégenként, elfogadhatatlan döntés. A régi főiskolánál, az egykori Szövetségnél és a Domusnál lévő lámpák villogását megértem, azonban a Ságvári és a Pólya Tibor utcák kereszteződéseinél felfoghatatlan ez a hétvégi megoldás. Tessék kiállni szombat délelőtt a Ságvári-Ady sarkára, amikor a piac egy hangyaboly, és figyelni az autósok arcát! De lehet ott ácsorogni egész hétvégén is, amikor a Baross felől érkezők megpróbálják betolni az orrukat a kereszteződésbe. És nagyjából ugyanez igaz a Pólya sarokra is, ami a híd miatt a város egyik legfontosabb kereszteződése.

Mi a magyarázat?

Kevésbé torlódik fel a forgalom, ha nem működnek a lámpák? Ez igaz, ha arra gondolok, hogy a Ságvári-Ady kereszteződésében közel 90 másodpercet kell arra várni, hogy az Adyn áthajthasson egy autós. No de a számítógépek korában nem lehet olyan nagy probléma külön hétvégi programot alkotni ehhez a lámpához.

Olcsóbb a sárga villogás? Ha csak az áramszámlát nézzük, lehet. Viszont, ha kiszámoljuk, hogy a két fentebb említett karambolnál, mennyibe került az adófizetőknek, a kiszálló rendőrök rezsije és munkabére, talán már nem is olyan jó az egyenleg.

keresztezodes1_400Valaki átgondolta a városi lámpák működését? Na, azt az egyet ne mesélje senki. Ugyanazon a hétvégén, amikor a fent említett két karambol történt, megfordultam a Baross és a Mátyás király út kereszteződésében is, a vasútállomás közelében. Működött a lámpa. Azt az iszonyatos forgalmat látva, ami ott dübörgött, meg is értem. Volt olyan irány, amelyikhez egyetlen autó sem állt, így csak a hűs májusi szellő kapott pirosat. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy tessék gyorsan a sárga villogó programot itt is elindítani. Nem! Inkább az itt működő hétvégi elvet máshol is alkalmazni.

Tudom én, hogy az a legolcsóbb és a legegyszerűbb, ha nem változtatunk semmin, minden marad a régiben. De néha, kalandvágyból, nem lehetne a kicsit drágább, kicsit bonyolultabb, de talán jobb megoldásokat választani?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Rémálmokon át az álmokig

Azzal, hogy a 4-es számú főút lassan Szolnok határáig kétszer kétsávos gyorsforgalmi út lesz, több évtizedes álom valósul meg. Ám nekem úgy tűnik, hogy a beteljesülésig rémálmaink lesznek. Amiket számomra az útfelújítók előtt vagy nyomukban járó KRESZ-tábla kihelyezők okoznak.

Damjanich uszoda

Néha úgy tűnik, mintha nekünk, szolnokiaknak a Damjanich uszoda és elbontása valamiféle érzelmi és mentális origó lenne. Történtek előtte és utána dolgok. Vannak jók és rosszak a történetben, továbbá hívek, ellenségek és közömbösek. Muhi, Mohács, Mexikó mellé felírhatnánk a Damit is.

Nem múló álom

Legelőször a hazai politika öndagasztó mocsarából kell kiszabadítani a magyar oktatást. Hangozzék ma bármennyire is naivan, az acsarkodó szekértáborokat hátrahagyva kell újragondolni az egész rendszert. Ez nem a pénzről szól, nem a máról, és főleg nem csak a tanárokról és az iskolákról.

Csukás a nemzeti minimum

Évtizedek hangoztatják, hogy a magyarok közé ásott árkok betemetését bizonyos nemzeti minimumokkal, konszenzusokkal kellene kezdeni. Meg kellene állapodnunk olyan dolgokban, amelyek mindenki számára egyformán elfogadhatóak. Úgy tűnik, Csukás István halálával találtunk ilyet.