Kedves Zsolt!

Most olvastam blogján a Szentháromság szoborról szóló cikket. S az a kép igazán megdöbbentett! Merthogy nem látni rajta a szobrot. Nem lehet, hogy a fotós „mesterkedte ki” valahogy azt a szobrot?

Az oszlop ott van, s ha jól veszem ki, az artézi kút is – tehát 1894 utáni lehet a kép. DE HOL A SZOBOR? Mert az szerintem – és az irodalomban is az olvasható – jóval korábbi. Igaz, valamikor 1900 körül felújították, de emlékeim szerint ez az időjárás által erősen megrongált, homokkőből készült szoboralakok újrafaragtatására szorítkozott.

Üdvözlettel: Gulyás Kata, DJM

Mindenesetre elküldöm ezt a levelet Kósa Károlynak, hátha van valami ötlete…

Tisztelt Szerkesztő Úr!

A Szentháromság-szobrot a ma Kossuth nevét viselő téren állították fel, és a későbbi ?68-asok emlékszobra és az artézi kút között? állt. Több régi festmény is itt ábrázolja.

A képviselőtestület már „1894-ben elhatározta, hogy a régi Szentháromság szobor jelenlegi helyéről a pénzügyigazgatóság elé helyeztessék”. 1900 közepe táján azonban egy teljesen új alkotást állítottak fel „a Városház utca tengelyének irányában”. A szóban forgó képen tehát látszania kellene a szobornak valamelyik helyén.

Így az a véleményem, hogy volt egy időszak, amikor a régi már nem, az új még nem állt. A fotó ebben az időszakban készülhetett, vagyis 1900 első félévében vagy az azt közvetlenül megelőző hónapokban.

Egyébként tervezem a Szentháromság-szobor történetének megírását.

Üdvözlettel: Kósa Károly

Kedves Zsolt!

Egyébként az is figyelemre érdemes mindkét képen, hogy a teret még nem „kövezték át”, és az előtérben látható, már teljesen diszfunkcionális járdamaradvány az egykori Fehér Ló fogadó mélyen a főtérre benyúló telkét remekül kirajzolja. Vagyis: a tér más formájú volt, mint ma, mások voltak az arányai, így nem meglepő, hogy egy kisebb területen sűrűsödtek a különböző objektumok: a gyalogezred oszlopa, a Szentháromság-szobor és a kút. S így valószínűnek tűnik, hogy a tér megnövekedett mérete, átalakuló arányai miatt változtatták meg a belső „berendezését” is.

Ezért sajnálom, hogy a tér utolsó átalakításakor valami „földbenéző” régész nem nagyon tüsténkedett arra. Én olykor azért figyelgettem, fotózgattam, de ügyelni kellett, ne lábatlankodjak nagyon, így főleg a múzeum ablakából fényképeztem. Nyilván nem talált volna korszakos dolgokat a régész, de a tér alakját, hajdani építményeinek helyét szépen lehetett volna tisztázni, rögzíteni a megbolygatott területen.

Az biztos, hogy a földben megvan a Szentháromság szobor alapzata. Azt láttam egy korábbi gázcső-fektetéskor. Nagyjából most is meg tudnám mutatni, körülbelül hol volt. Az egykori kút helyéről sikerült képeket készíteni, de később azon a részen teljesen kivájták a földet. A Steiner-féle ház alapozását is metszették az árokásó gépekkel, onnan mázsaszám termelték ki a téglát. Szerencsére nem pusztították el az egészet, így van esély, hogy 50 év múlva, egy újabb térátalakításkor azt még rendesen dokumentálják az arra illetékesek.

Gulyás Kata