2025.08.27. (szerda)

Honnan hová?

Honnan hová?

Dátum:

Ha lenne az 1900-as évek elejéről származó szolnoki utcajegyzékem, talán könnyebben tudnám beazonosítani, hogy hol készült ez a képeslap. Mert így csak a felirat árulja el, hogy Szolnokon, a Vasúti fasorban, valamikor a XX. század első éveiben kattant a gép.

Ha lenne az 1900-as évek elejéről származó szolnoki utcajegyzékem, talán könnyebben tudnám beazonosítani, hogy hol készült ez a képeslap. Mert így csak a felirat árulja el, hogy Szolnokon, a Vasúti fasorban, valamikor a XX. század első éveiben kattant a gép.

Persze, ha lenne egy 1900-as évekből származó szolnoki térképem, akkor se biztos, hogy közelebb kerülnék a megoldáshoz. Szolnok utcáinak ugyanis 1879-ben kezdtek neveket adni, de amint azt a tizenöt évvel később Kossuth térre keresztelt egykori Piac tér példája is mutatja, évtizedek telhettek el anélkül, hogy minden képeslapra a valódi közterület neve került volna. Tehát simán elképzelhető, hogy ezen az 1912-ben postára adott képeslapon mondjuk a vasútállomáshoz vezető Baross utca látható, csak éppen a képeslap kiadója – özv. Lőrinczy Gyuláné – ismerte más néven a városnak ezt a részét.

Pedig milyen jó lenne tudni, hogy a fotó közepén felénk közeledő egylovas fogat a vasútállomás felé megy, avagy már onnan jön. Mert akkor beszélhetnénk arról, hogy ez az út minden bizonnyal a város harmadik kövezett utcája, ami az egykori Gólya kocsmától – ma Eötvös tér – vezetett a vasútállomásunkig. Az biztos, hogy nagyfontosságú utcáról lehet szó, hiszen nemcsak kövezett az út és járda fut a két oldalán, de a villanypóznák és – ha jól látom t – a telefonoszlopok is ott ágaskodnak a képen. Márpedig az 1896 után induló városi villamosítás először a fontosabb helyekre juttatta el az áramot, hasonlóan az első telefonvonalakkal.

Amennyiben ez a Baross utca, és mondjuk, a Gólya felől van fényképezve, akkor jobb oldalon azok az üres telkek láthatók, ahol majd 1912-ben elkezdik építeni a polgári fiúiskolát, aztán az első világháború után a gépiparit és a bábaképzőt. Viszont, ha az állomás előtt állva, a gólya felé nézett a fotós, akkor semmit sem ér a fenti felsorolás. Ha pedig arra gondolok, hogy Vasúti fasor futhatott az indóház, azaz a régi vasútállomás irányába is, netán az Alcsiban lévő, másik szolnoki vasúti megállóhoz is, akkor ott vagyok, ahol hónapok óta.

Van egy szép alföldi képeslapom, ami biztos, hogy az első világháború előtt készült. Egy viszonylag fejlett település – út, villanyvezetők, vasút – látható rajta. És csak remélni tudom, hogy ha Szolnokon adta fel egy katona, akkor valóban Szolnokot is ábrázolja. De, hogy pontosan melyik részét?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kép őrizte házak

Első ránézésre talán nehezen azonosítható, hogy mit örökíthetett meg az ismeretlen fotós, ám ha a felvétel bal és jobb széleire pillantanak, akkor beugrik: az ott a szolnoki 1-es posta, a másik pedig az SZTK. Így ez a fotó nem is készülhetett máshonnan, mint az épülő Vízügyi székházból. Az MNL Szolnoki Levéltárban őrzött eredeti képen lévő felirat szerint 1972-ben.

A XVII-es AFIT 1981-ben

Hatvan évvel ezelőtt határozták el a felépítését, ötvenöt éve meg is nyílt az Alföld legnagyobb autójavító műhelye a szolnoki Százados úton. Nemrégiben néhány 1981-es, Bojár Sándor fotó felkerült róla a Fortepan-ra. Szóval két oka is van, hogy felelevenítsük a szolnoki AFIT-ot.

Falu és város

Vágjuk ketté ezt a képet. A bal oldali felét kézbe véve azt gondolhatnánk, a múlt század elején, egy alföldi faluban járunk. Jobb oldalát figyelve viszont akármelyik városban is lehetnénk. Így együtt viszont Szolnokon vagyunk, a mai Gutenberg téren, talán a múlt század első felében.

Mit nem bírhatott el a papír?

Szerintem a háború után Szolnokon élők közül is kevesen tudták, hogy hol lehet a helyi Felszabadulás tér. Aminek emlékét leginkább néhány képeslap őrzi a negyvenes-ötvenes évek fordulójáról. Amikor nem minden pletykát bírt el a papír, mármint a képes levelezőlap írható oldala.