2025.08.27. (szerda)

Jó döntés volt?

Jó döntés volt?

Dátum:

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

Nemcsak a felirat, de a jellegzetes híd és a Damjanich-emlékmű is elárulja, hogy hol készült ez a fotó. Valamikor a hatvanas években, amikor a torkolat környéke még a Tabánra, és nem egy lakótelepre hasonlított.

A szocialista városépítészetnek van Szolnokon néhány elképesztő „csodája”. A legborzasztóbb a színház mellé épített tízemeletes szörnyeteg, amelyről már többször megemlékeztem. Egy olvasói reagálásból tudható, hogy azt 1966-67 körül biggyesztették a helyére. Kellően elrontva ezzel a három templom Tisza felől ismert látványát. Az pedig egy eddig nem igazolt legenda, hogy a lakóház építésénél a katonai lobbi volt az erősebb a városinál.

A szocializmus éveinek másik nagy – ám félbe maradt – alkotása az Aba-Novák Kulturális Központ és környéke. A hajdani Baross utcai házak, illetve az egykori zsidó negyed helyén először a pártház – „fehérház” – készült el, majd sorban a Centrum, a vízügyi székház, az ANKK, a Palikán Szálló, a Skála, és itt megszakadt a sor. Egy korábban, az Albumban már közölt fotón jól látható, hogy milyennek álmodták a tervezők ezt a területet. Míg el nem fogyott a pénz, és nem maradt félbe az új városközpont kialakítása. (Lásd a Jászkürt utca megmaradt bérházát.)

A mellékelt képeslapot nézegetve jutott eszembe, hogy azért a Tisza és a Zagyva torkolatának átalakítása is nagy tervezői fantáziára és szépérzékre vall. Ezen a képen még látható az a parasztház, ami a mai „olajos házak” helyén egykor állt. Mivel a Zagyva-híd már jelenlegi formájában látható a képen, feltételezhető, hogy a Tisza-híddal egybekötött felújítása, tehát 1961 után készült a felvétel. Hogy mikor, nem tudom, de valaki biztos elárulja majd, hogy mikor is kerültek a torkolathoz az „olajos házak”. (Amelyben, ha jól tudom, Szolnok jelentős iparvállalatának, a Kőolajkutatónak a dolgozói kaphattak lakást.)

A két ház, a megerősített mellvéd ma már hozzátartozik a városképhez, sokan talán meg sem ismernénk a torkolatot ezek nélkül. De azért ezt a régi képet nézegetve felmerül a kérdés, hogy annak idején, jó döntést hoztak, akik megtervezték és engedélyezték ennek a két toronynak a felhúzását itt?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szabadság tér vagy Kossuth utca

Vagy inkább a kettő torkolatát mutatja ez az ötvenes években készült fotó, amit a korra jellemző nagyon könnyű papírra, elég rossz minőségben nyomtattak. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának 30 filléres lapját 1958. március 28-án adták fel Szolnokon.

A torkolat az első világégés előtt

A Kossuth tér sarkán működő Faragó Sándor papíráruháza az első világháború előtt nem sokkal jelentethette meg ezt a képeslapot, amihez már az új Tisza-híd belvárosi hídfőjéről állva készült a felvétel. Igaz, a lapot egy Monarchiabeli katona már a háború éveiben küldhette Szolnokról az otthonába.

Személyes Trianon

Alig egy évvel a trianoni döntés után adta fel képeslapját a szolnoki állomáson Attila. A címzett, németes vezetéknevű édesanyja, akinek magyarul üzent Temesvárra, azaz a címzés szerint már Timosoarara. Kézbe vehető történelem.

Szolnoki facsarnok

Akár e képeslapon megörökített látványhoz hasonló is fogadhatta 1907 nyarán a Sátoraljaújhelyről Szolnokra érkező Erzsikét. Merthogy akkor még állt a régi, azaz kettővel ezelőtti szolnoki vasútállomás, amelynek peronján vendéglő működött, néhány sínje fölött pedig facsarnok volt.