Kihalt a város délidőben

Kihalt a város délidőben

Dátum:

Szerintem ma már éjszaka sem tudnánk ilyen kihalt felvételt készíteni a Tisza parkról, mint amilyen ezen a legalább hatvan éves képeslapon látható. Pedig ezt a képet dél körül készíthette a fotós, aki a Tisza szálló tornyában állva dolgozott.

Szerintem ma már éjszaka sem tudnánk ilyen kihalt felvételt készíteni a Tisza parkról, mint amilyen ezen a legalább hatvan éves képeslapon látható. Pedig ezt a képet dél körül készíthette a fotós, aki a Tisza szálló tornyában állva dolgozott.

A fotó bal alsó negyedében látható szovjet katonai emlékmű miatt biztosak lehetünk abban, hogy az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotót 1945. május 1. és 1956. október 26. között készítették. A mai Zounuk ispános szökőkút, illetve az 1990-ig itt álló Lenin-szobor helyén ugyanis a háború befejezésétől az 56-os forradalomig állt a népnyelvben „szivarnak” csúfolt obeliszk. Mivel azonban a Tisza park – amit a kép készítésekor Felszabadulás térnek neveztek – és a környék már elég rendezett állapotokat mutat, azt elvethetjük, hogy 1945-ben vagy 1946-ban készült volna a kép. A legjobb esetben is 1947-ben lehetett először ilyen fotót csinálni a Verseghy gimi környékén.

Mivel a lap hátulján, kiadóként még a Művészeti Alkotások Vállalata szerepel, abban is biztosak lehetünk, hogy a fotónak legkésőbb 1953-ban kellett készülnie. Egyszerűen azért, mert a képeslapok monopóliuma 1954. április 1-jétől már a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalaté volt. Azaz, a régi cég csak akkor adhatott ki ilyen, nyáron készült fotóval képeslapot, ha a fotós legkésőbb 1953 közepén dolgozott. Tehát pontosíthatok annyiban, hogy Szolnokon 1947 és 1953 között lehetett ilyen kihalt a Táncsics út vége. Délben. Amikor a fák árnyéka a Tisza felől vetül a földre.

Persze lehetne még szűkíteni a készítés időintervallumát, ha néhány, a távolban felsejlő dolgot tudnék építési dátummal azonosítani. Például az Abonyi úti felüljárónál, a vasúti sínek mellett ma is álló víztornyot. Ha jól látom, a Verseghy teteje fölött, a lap jobb szélén, az magasodik a házak fölé a távolban. Igaz, csak akkor segítene a szűkítésben, ha ezt a tornyot valamikor 1947 és 1953 között építették, amiben egyáltalán nem lehetek biztos. Ahogy abban sem, hogy a tőle kicsit balra füstölő kémény vajon mihez tartozik? Talán a vasúti fűtőházhoz? Esetleg a Tisza kanyarulatában, a tárház környéke lehetne még segítségemre, ahol a belváros felé, nagyjából a főiskolai kollégium helyén egy hatalmas raktár látható.

A képeslap előtere, a park környéke ugyanis az emlékművön kívül sok támpontot nem ad. A református templom mögött kilátszik a zsinagóga kupolája illetve a belvárosi nagytemplom tornya, de ezek már a XIX. század végén is a mai helyükön voltak. Ahogy a mindezektől jobbra látható hatalmas tűzfal is, ami pedig a ma is álló Barta palotához tartozik, aminek jellegzetes, sarki tornya is a helyén van.

Egyébként, ha a fotózás időpontjára vonatkozó okoskodásom helytálló, akkor a torony alatt a kép készítésének idején éppen az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) helyi illetékesei végezhették a dolgukat.

 

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Épül a buszpálya

Ez a fotó szerintem abban az évben készült, amikorra eredetileg Szolnok első buszpályaudvarának az átadását tervezték. Erre bő egy évvel később, fél évszázaddal ezelőtt kerülhetett sor.

Egy brigád büszkesége

A Járműjavító ismeretlen brigádjának egykori naplójából került elő egy 1984-re datált fotósorozat a MÁV sporttelepről. Abban az évben nyolc helyen lehetett medencében fürdeni Szolnokon.

Eltűnt házak és tetők

A szolnoki Kossuth téren készült kép egy május elsejei felvonulást mutat. Egyértelmű, hogy a fotós csak 1957-ben, ’58-ban vagy ’59-ben dolgozhatott, a Magyar utca torkolatánál állva.

A Baross utca eleje 1913 körül

A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.