A Thököly úti körforgalomnál, a közeli üres telek szélén - szerintem közterületen - fekszik egy kidöntött hirdetőtábla. Olyan, mintha tövestől csavarta volna ki a vihar, a beton bakok is ott vannak még a végén. Valakinek útban volt? Vagy úgy döntött a tulaj, hogy a város egyik legforgalmasabb körforgalmában nem érdemes hirdetni? Akkor mi lesz megdöntött táblával? És mikor?

Sajnos nincs abban semmi különös, hogy a lomtalanítás nyomai ugyanolyan lassan tűnnek el Szolnok utcáiról, mint tél végén a kidobott karácsonyfák. Mert valami későn került a ház elé. Mert széttúrták a halmokat. Mert a szállítók is belefáradtak. Mindegy is, miért. A nyomok hetekig, hónapokig állítják ki rólunk, szolnokiakról - mindannyiunkról - a szegénységi bizonyítványt.

Mikor lettünk beoltva gondolkodás ellen? Egy rendelő felújítása mindig öröm. Szandaszőlősön is. A bekerítést ugyan meg tudom érteni, de van vele problémám. Adott esetben a bezárt kerítéskapu és a bejárati ajtó közötti távolság. Merthogy felújítás ide, drága beruházás oda, maradtak az ajtóra ragasztott tacepaók. Rajtuk a rendelési idővel. Ami a kerítésen túlról elolvashatatlan. Ha már kerítésre futotta, egy vállalható hirdetőtábla sokba került volna? Apró, de hasznos figyelmesség lenne.

Azért voltak, akiknek sikerült szuper minőségű karácsonyfának valót szerezniük decemberben. Különben nem tartott volna ki a feldíszített fa Vízkereszt után még egy szűk hónapig. Mert nem hinném, hogy garázsban tárolták hetekig, mielőtt utcára került volna az üres szaloncukor papírokkal együtt. Bár az is lehet, hogy rekordot akartak dönteni, és utolsóként kidobni a karácsony egyik jelképét. Sikerült. Már csak az a kérdés, hogy meddig díszeleg az utcán ez a két farsangi fekvő fenyő.