Volt a kezemben két azonos boríték, bennük ugyanazzal a tartalommal. Álltam a nagypostán a postáskisasszony pultja előtt, és nem értettem, hogy ha mindkettő a fővárosba megy, miért kell az egyikért háromszor annyit fizetnem, mint a párjáért. Kabaréba illő mérőeszközre hivatkozva!
Miközben pár éve még munkanélküliség volt, ma már betanított és segédmunkást se találnak a cégek? Biztos, hogy az elmúlt évtizedekben nem rontottunk el valamit, de nagyon? Lehet, hogy nemcsak a csodára, a központra, hanem olykor magunkra is támaszkodhatnánk?
Biztos, hogy 2016-ban is több volt a jó, mint a rossz. Legalábbis a korábbi évekből is szívesebben emlékszünk a jóra, az ilyesmi valahogy jobban megmarad. A lassan elmúló év 10 legjobb, szolnoki dolgát tényleg nagyon szubjektíven állítottam össze. Pozitívumok 2016-ból.
A lassan elmúló esztendőben is történtek olyan dolgok körülöttünk, Szolnokon, amikre nem biztos, hogy majd büszkén fogunk visszaemlékezni. Persze nem vagyunk egyformák. Ez itt a blogSzolnok szubjektív listája, kizárólag épített környezet kategóriában. Amolyan keserű TOP 10.
Feltorlódtunk a 2-es posta sorszámhúzójánál, mert a gép előtt egy középkorú, láthatóan nehezebb sorsú pár tanakodott. A 10 lehetőség értelmezése okozott gondot. Ez aznap volt, amikor megjelentek a PISA-jelentésről szóló lesújtó hírek. Amit persze társadalmi szinten még képtelenek vagyunk feldolgozni.
