2025.08.27. (szerda)

Nyár’12: Szolnoki házak (8.): Népbank-Sztár

Nyár’12: Szolnoki házak (8.): Népbank-Sztár

Dátum:

Jelenleg nevezhetjük a Kossuth tér legrondább épületének, holott építésekor a környék legmagasabb háza volt. A Népbank a háború után tiszti klub, '73-as átépítését követően Sztár áruház, a rendszerváltás óta pedig hányatott sorsú rom lett. Négy évtizeddel ezelőtti átépítése kalandosra sikerült.

NYÁRI ISMÉTLÉS

A második világháború előtti szolnoki képeslapoknak, ha nem is kedvelt témája, de megkerülhetetlen eleme a Kossuth tér nyugati kijáratánál 1909-ben emelt Népbank és Takarékpénztár Rt. kétszintes épülete. Mivel vele szemben akkor még állt a teret lezáró Steiner-ház, az épület a Gorove utcára kapta az építési engedélyét. A korabeli képeslapokon látszik, hogy az öt osztatú utcafrontján alul földig érő portálok, az első emeleten egy középső, a másodikon pedig két szélső erkély díszítette a homlokzatot. Az épület legszebb része a tetőszerkezet lehetett, amit Hermész, a pásztorok, az utazók és kereskedők istenének szobra zárt. Ezzel a tetővel, a templomoktól eltekintve, a város legmagasabb épületének számított, talán csak a Szapáry utcai Nemzeti Szálló vetekedett vele.

Az épület az 1909-ben alapított Népbank és Takarékpénztár Rt. székházának épület, és a város aranykorában óhatatlanul szaporodó helyi pénzintézetek sorába tartozott. Igaz, majdnem utolsóként jött létre a városban ekkoriban működő 15 pénzintézet között. Elnevezése senkit ne tévesszen meg, helyi magánbankházról volt szó, hasonló néven szinte minden nagyobb városban működött pénzintézet. Ezt bizonyítja, hogy a kecskemétiek és a szekszárdiak is számon tartják a saját Népbankjuk, helyben fontos épületeit.

A bank sorsára vonatkozó adatokat eddig nem találtam, a képeslapok alapján gyanítható, hogy a Tanácsköztársaság államosítását túlélve, a második világháború utánig működött. Valószínű, hogy amint a Városháza kupolái az 1944-es ostromakor sérültek meg, Hermész is ekkoriban repülhetett le a Népbank tetejéről, hiszen a szocializmus első évtizedeiben készült fotókon már nem látható. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, az épület sorsát a bankok 1948-as állasítása pecsételhette meg, és talán ekkor lett a városban állomásozó hadsereg tiszti klubja.

***

A Kossuth teret a hatvanas években ábrázoló képeslapokon a Népbank épülete még szinte eredeti alakjában látható. Jelenlegi, alumíniumszínű borítását 1973-74-ben kapta, amikor kiköltözött innen a tiszti klub, és megnyitotta benne kapuit a város akkori legnagyobb áruháza, a Sztár. A Sztár áruház születése sok szállal kötődik a város alapításának 900 éves évfordulójára tervezett beruházásokhoz, a 4-es főút városi szakaszának kibővítéséhez, sőt a mellette lévő Centrum-sarok 1969. április 11-i leégéséhez.

A Sztár fogantatása 1972. október 24-ére datálható, amikor az Ideál Kiskereskedelmi Vállalat (IKV) megállapodott Szolnok Város Tanácsával, hogy a 4-es főút bővítése miatt szanálandó Madas-házban lévő üzletei kiváltására, a következő év augusztus 20-ig két új üzletet épít Szolnokon. Erre már csak azért is égető szükség volt, mert a három évvel korábban leégett, alig 600 négyzetméteres Centrumot a piac melletti, 400 négyzetméteres épületben helyezték el, azaz hirtelen pár száz négyzetméternyi eladótér hiányzott a gyarapodó lélekszámú városban. Ugyancsak sürgette az építkezést, hogy a 4-es új nyomvonalának kialakítása érdekében a Madas-háznak legkésőbb 1973. december végéig el kellett tűnnie a föld színéről.

A Sztár építése azonban a szocialista építőipar állatorvosi lova lett. Az 1972-ben kötött megállapodásban rögzített 12 millió forintos kártalanítást ugyanis csak 1973 áprilisában kapta meg az IKV, azaz alig négy hónappal azelőtt, hogy már át kellett volna adnia nemcsak a Sztárt, de a Ságvári körúti Kultúrcikk áruházat, a későbbi Sportboltot is. Nehezítette a kereskedelmi vállalat dolgát, hogy az éppen elképesztő méretű beruházásokat élő városban már nem volt építőipari kapacitás, így a Sztár építését csak a szajoli Vörös Csillag TSZ építőipari melléküzemága vállalta el 7 millió forintért. „Kereskedők vagyunk, velünk szóba se álltak az építők” – fakadt ki a cég vezetője, amikor a Néplap újságírója a beruházás csúszását kérte rajta számon. Jellemző példa a korabeli munkaszervezésre, hogy az építkezéshez kapott teherliftet hat hónapig azért nem tudták használni, mert nem jött Budapestről szerelő, aki beüzemelje.

Az Sztár az 1973-as vállalt határidőre természetesen nem készült el. De nem adták át 1973. november 7-ére sem, így a Madas-házból a legendás 33-as ruházati bolt és a Hófehérke gyerekruha bolt a Ságvári körúti üzletházba költözött ideiglenesen. A Sztárt csak 1974. március 18-án sikerült átadni, ami az akkori Szolnok legnagyobb eladóterű – 1200 négyzetméteres – ruházati áruháza lett.

Az épület ekkor már egyáltalán nem hasonlított a valamikor Népbankra. A tetejét levágták – talán, hogy a mellette 1964-ben átadott társasháznál ne legyen magasabb -, eredeti pedig homlokzatát befedték. Viszont a bejárata fölé kikerült az áruházat hirdető fényreklám, ami akkoriban a Kossuth téren egyáltalán nem volt szokatlan.

 

***

A Sztár néhány évvel később elvesztette a város legnagyobb áruháza címet, de funkcióját a rendszerváltásig megőrizte. A kilencvenes évek elején azonban privatizálták az akkor már Ideál Kiskereskedelmi Vállalat nevű tanácsi céget, és vele együtt értékes ingatlanvagyonát is. Így a Sztár helyén az elmúlt két évtizedben sokféle üzlet és szolgáltató működött már. Földszintjén jelenleg papírbolt, emeleteink talán diszkó üzemel. Ha az Árkádok felől nézzük, jól láthatók a 103 éves házon a pusztulás nyomai.

A megszépült Kossuth tér kiüresedésének visszafordítása, a tér valódi élettel való megtöltése elképzelhetetlen ennek az épületnek az ismételt kitalálása, és felújítása nélkül.

(A cikk 2012. február 17-én jelent meg először.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki útikalauz 1970

Az 1970-ben Szolnokra érkezőknek tizenhét éttermet és tíz cukrászdát, eszpresszót tudott a városi tanács a figyelmükbe ajánlani. És három tejivót, reggeliző helyet is. Meg huszonöt köztéri szobrot, miközben a város jelentősebb ipari üzemei is "turisztikai" attrakcióként értelmeződtek.

Utcasoroló (20.): Szapáry korzó

Nehezen érthető, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnökről miért a város szélén, egy földszintes házakkal szegélyezett, poros, jellegtelen utcát neveztek el 1891-ben. Vagy valaki előrelátó volt a XIX. század végén, Szolnokon, és tudta: a Szapáry út lesz a jövő korzója?

OT Szolnok (2.): Piros olasz ritkaság

Ez a piros Alfa Romeo Alfetta GTV a gyártása évében, 1978-ban is ugyanolyan feltűnést keltett volna Szolnok utcáin, mint mostanában, amikor Krizsán Zoltán, aki három éve tulajdonosa, beindítja műremekét. Nemcsak beszélgettünk az autóról, de mentünk is egy kört vele a városban.

Utcasoroló (26.): Szolnok Ispán körút

Talán a legfiatalabb körutunk, ami az elmúlt 43 évének a félidejében kapott új nevet. Páratlansága abban is rejlik, hogy nincs páros oldala, illetve hat házszáma alatt többen élnek, mint néhány környékbeli településen. A Szolnok Ispán körút a város átépítésének is egyik mementója.