2025.08.27. (szerda)

Séta a Kossuth téren a két háború között

Séta a Kossuth téren a két háború között

Dátum:

Arányaiban kevesebb képeslap készült Szolnok főteréről a két háború között, mint korábban. Talán azért, mert nagy változás alig történt abban a szűk negyedszázadban. A régi képek segítségével mégis érdemes 1920-1943 között is egy képzeletbeli sétát tenni a Kossuth téren.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Szolnok főtere a két világháború között a város igazi kiskereskedelmi és szolgáltató központja volt. A mából nézve amolyan „Kossuth tér pláza”. Nemcsak a városháza földszintjén sorakozott legalább nyolc üzlet, de az akkor még a mainál kisebb tér minden oldalán, minden háza alján utcára nyíló kereskedések működtek. A régi képeslapok alapján úgy tippelem, legalább félszáz üzlet várhatta a vásárolókat a Kossuth téren. Azaz, akit a szolnoki piacra jött, ezekben a boltokban a fehérneműtől a könyven és az írószeren át, a húsig, a festékig vagy éppen a dohányáruig mindent be tudott szerezni. A tér talán legrégebb óta ugyanazon a helyen működő kereskedése Sebők Nándoré lehetett a városháza Táncsics – akkor még Apponyi – utcai sarkán.

Sebők Nándor üzlete azonban az 1920-as évek végén – a képeslapok tanúsága szerint minimum három évtized után – bezárt. Helyére – az eredeti portálszekrényeket megtartva – 1930-ban a Szécsi és Sohr nevű cég költözött, akik díszműáruk kereskedésével foglalkoztak. Hogy korábban hol volt üzletük, nem tudom. Az azonban biztos, hogy maga a cég 1920-ban kezdte meg működését, mindkét tulajdonosa vitézül harcolt az első világháborúban az orosz fronton, és a második világháború éveiben már sem az üzletük, sem az eredeti kirakatok nem lehettek ott a Kossuth téren. Ez az 1930 után készült, nem túl jó minőségű képeslap egy másik, Kossuth téri változásra is felhívja a figyelmünket. Az első világháború előtt a tér keleti oldalán – ennek a fotónak az előterében -, a Szentháromság-szobrunk előtt és mögött viszonylag idősebb fákból álló két sor húzódott. A két háború után készült lapokról azonban ezek az „öreg” fák már hiányoznak.

A Szentháromság-szobor körüli fák kivágásának pontos idejét nem tudjuk, viszont ha megnézzük ezt a képet – ami egy 3 fotós mozaik képeslap viszonylag apró felvétele -, akkor kijelenthetjük, hogy a két fasor a húszas évek végén tűnt el. Merthogy ezen a fotón a Pénzügyigazgatóság – ma Verseghy könyvtár – épülete látható 1924 után, amikor már megvolt a második emelete is. Ha jobban megnézzük, nemcsak a még meglévő fákat láthatjuk, de azt is, hogy a kvázi adóhivatalnak megfelelő épület földszintjét is végig üzletek foglalták el. Az épület bejárata akkor még nem a sarkán, hanem a tér felőli oldalán, középen volt, és attól jobbra és balra is három-három bolt bejáratát láthatjuk.

Ha már a tér északi oldalát vesszük szemügyre, akkor érdemes másik irányból is megnézni. A fenti képen látható, hogy a Kossuth tér ezen oldalán is szinte végig boltok voltak az épületek földszintjén. Az egykori Magyar Király Szálló, a mai Damjanich Múzeum esetében is, ahol rövidáru mellett festéket és fűszert, illetve élelmiszert is be lehetett szerezni. Az épület homlokzatán a „Külső Szolnok Megyei Takarékpénztár” felírat olvasható, azaz már nem szálloda foglalta el az emeleti helyiségeket. A bejárattól jobbra viszont talán még kávéház működött, miként nagyjából azon a helyen is – a mai Árkád épület sarkánál -, ahonnan ez a fotó készült.

A tér nyugati végét, a Gorove utca torkolatánál a két világháború között is a Steiner-féle ház zárta le, amiben azonban ezekben az időkben már Róth Dezső papíráruháza és könyvkereskedése működött, aki egyébként az itt bemutatott képeslapnak is a kiadója volt. Az épület másik, Hubay út felőli oldalán egy húsbolt üzemelt, illetve mindkét utcán folytatódott a különböző üzletek sora. Azaz a Kossuth téri legalább ötven üzlethez talán még egyszer ennyit hozzáadhatunk, ha a Gorove utca két szárán és a Hubay úton, illetve a Szapáry és Baross utcák kereszteződésének közelében lévőket is összeszámoljuk. Azt hiszem, ezen a párszáz méteres környéken tényleg mindent be lehetett szerezni.

És akár remek artézi vizet is lehetett vételezni a tér közepén csordogáló kútból. Aminek kialakítása egyébként alaposan megváltozott az első világháború után. Korábban ugyanis egy hatszögletű, kisebb mélyedésben álló, fedett kút működött ezen a helyen, míg a húszas évekre elkészült az ezen a képen látható kiemelt, kőkerítéses, puttókkal díszített változat. Vannak, akik azt mondják, hogy az ezen a képen látható puttók a kút 1945 utáni lezárását követően a Tiszaligeti strand régi büféjénél bukkantak fel, hogy aztán vagy másfél évtizede nyomuk vesszen. Nem tudom, hogy így van-e, azt mindenesetre érdemes rögzíteni: ennek a kútnak a megépítése volt a tér egyik legjelentősebb változása a pénzügyigazgatóság 1924-es emeletráépítése, és a rövid ideig álló Horthy-szobortól eltekintve.

És, ha már a városházánál kezdtük a képzeletbeli sétánkat, fejezzük is be ott, igaz éppen a tér másik sarkától figyelve az épületet. Ez a kép szerintem már a negyvenes évek fordulóján készült, és még egy fontos változást elárul a tér szűk két és fél évtizedes történetéből. Mégpedig azt, hogy ebben az időszakban legalább egyszer felújították a városházát, vagy a homlokzatát. Ezen a képen ugyanis már csak annyi olvasható a tanácsterem hatalmas ablakai fölött, hogy városháza, míg a cikk legelső képén a Szolnok Város Közháza felirat látható. De hát egy város életében csak a változás az állandó. Ami pár évvel e kép készülte után jóval nagyobb volt, mint 1920 és 1943 között.

(Nyári ismétlés: ez az írás 2020. április 16-án jelent meg először.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szórakoztató álmok 1966-ból

A Sólyom utcában iskola épült volna, aminek a tornaterme a múzeum mögött állna. A könyvtár melletti utcába pedig egy akkora garázs lenne, ami az 1-es számú irodaháztól az Ady Endre útig ér. A másik terv viszont a Várkonyi térre képzelt kör alakú, fedett parkolót. 55 éves tervek Szolnokról.

Szolnok 900 (21.): Jubileum Skodával

Az akkor még csak a negyvenes évei közepén járó Tisza szálló kétszer is felkerült arra a Budapesten szerkesztett képeslapra, amely Szolnok első írásos említésének 900 évfordulója tiszteletére, a város ünnepi címerével jelent meg. Több hasonló képeslappal és egyéb kiadvánnyal együtt.

Két hídrobbantás között

A fotókon is megörökített Szolnok második nagy korszakának határait a "szép Tisza-híd" felrobbantásával is kijelölhetjük, hiszen az 1911-ben átadott műtárgy belváros felőli végét az első és a második világháború végén is belerobbantották a Tiszába. A kettő között persze sok minden épült.

Évfordulós álom

Szolnok új városközpontjának a tervét 1969. november 4-én (!) "tette le az asztalra" a Lakóterv Koltai Endre vezette kollektívája. A mából nézve merész álmok részben egy már zajló fejlesztést öntöttek koncepcióba, 54 év távlatából pedig tudjuk róla, hogy sok minden csak terv maradt.