Elsőre azt hittem, hogy ez egy „szimpla” képeslap a szolnoki Szabadság térről, amelyet az ismeretlen fotós a Tisza-hídnak háttal állva készített, és nemcsak a 2-es és 3-as szám alatti házakat, de balra a 4-es egy darabját, illetve jobbra a Tabánba vezető Halász utca elejét is megörökítette. Az utólag színezett fotó bal alsó sarkában feltűnő fehér ruhás hölgy akár lehetne ugyanaz, aki nagyjából a múlt század első évtizedében a Gorove utca elején és a Szapáry út Tisza felőli végén is pózolt képeslappá lett fotókon. Mivel azonban ez hiába egy képeslapméretű kisnyomtatvány, a hátlapja nincs anziksznak megnyomva, így sem a kiadója, sem esetleges postázása nem deríthető ki. Azaz adódik a kérdés, hogy miért készült ilyen kartonkép nagyjából 110-120 évvel ezelőtt Szolnokon, Szolnokról?

Érdekes egyébként a képeslapokra jellemző felirat a kép bal felső sarkán: „Szabadság-tér a szoborral”. Ez szerintem nem arra utal, mintha a szöveg írója szolnoki lett volna. Egy szolnokinak ugyanis az ott – a barnás-rózsaszínes Gyömörey-ház előtt – nem egy szobor, hanem az 1869 óta álló Szolnoki csata emlékműve, vagy a szabadságharc obeliszkje. Ami e felvétel legkorábbi lehetséges készítési időpontja előtt már majdnem negyven éve állt azon a helyen, ezért azt gondolom, egy szolnoki sem nevezte volna csak „szobornak”. Főleg, hogy e képpel egyidős képeslapok többségén is egyértelműen utalnak az obeliszk és a szabadságharc összefüggésére.

Szerintem további érdekes kérdés, hogy ez a kép mikor készülhetett legkorábban. A Szabadság tér sarkán álló tornyos bérház miatt, amit 1910-ben Pápay Antal tervei alapján Sipos István épített, az ismeretlen fotós abban az évben dolgozhatott legelőször.

Igen ám, de a felvétel előterében a tér, azaz tulajdonképpen a hídfő már kifejezetten rendezett, korláttal védett járda vezet le az átkelőről. Emiatt könnyedén rávághatnánk, hogy akkor ez a kép csak az 1909 tavaszán elsodort fahíd helyére épített „szép Tisza-híd” 1911. júniusi átadása után születhetett. Mivel azonban tudjuk, hogy az elsodort fahídnak 1909-ben már beton pilléréi voltak a két végén, egyáltalán nem zárható ki, hogy a lehajtója is így nézett ki. Azaz számomra eldönthetetlen, hogy a fotós már az új hídnak vagy az elsodort fahídnak háttal fotózott.

És, ha már kérdések merülnek fel egy szimpla, legfeljebb 116 éves szolnoki képpel kapcsolatban, akkor felvetném a Szabadság tér 3-as számú telken álló Gyömörey-ház építésének problémáját is.

Azt tudjuk, hogy ezt a „szolnoki palotát” a várost 1878-1880 között irányító polgármester építtette, aki 1908-ban itt is halt meg. (Tehát e kép készítését nem láthatta.) A ma már a Varga Katalin Gimnáziumhoz tartozó épületről úgy tartjuk, hogy az 1880-as években készült, és a budapesti Nay és Strausz cég munkája. Csakhogy egyes források szerint Strausz Ödön építész csak 1892-ben társult sógorával Nay Rezső Rudolffal, és vették ki részüket a 19. század utolsó évtizedétől Budapest építéséből. Tehát vagy későbbi a palota, vagy nem ők építették, avagy még a hivatalos társulásuk előtt dolgoztak Szolnokon, ráadásul nemcsak a Szabadság téren, de a Gorove utcán is, a Kintzel-házon.

Az ilyen kérdések és kétkedések miatt is érdemes régi szolnoki képeket nézni.