2025.08.27. (szerda)

Szolnoki házak (60.): A Kossuth tér 5.

Szolnoki házak (60.): A Kossuth tér 5.

Dátum:

Azaz a főtér és a Sólyom utca sarkán álló, a múzeum melletti társasház. Az egykori Múzeum étterem épülete. De nevezhetnénk Boháty-féle háznak is. Éppen hatvan éve adták át, így a szolnoki főtér Kádár-kori átalakításának első momentuma. Különleges faliképpel, legendás szórakozóhellyel.

Szolnok főterének az átalakításához természetesen már a Rákosi-korban hozzákezdtek, aminek az eredménye a város első „Sztálin barokk” épülete, az 1951-53 között felhúzott 1-es számú irodaház lett. Ennél tovább az ötvenes években azonban nem jutottak, részben a források szűkössége, részben a jóléti beruházások háttérbe szorítása miatt. Bár az sem zárható ki, hogy a Kossuth tér átalakítását a szocialista megyeszékhely új központjának elhelyezéséről szóló viták hátráltatták. Az azonban biztos, hogy a tér mai mérete, a körülötte lévő házak többsége az 1959-ben indult átalakítás eredményeként születhetett meg.

Szerintem érdemes azt is rögzíteni, hogy a tér átépítésének voltak racionális okai is azon kívül, hogy egy megyeszékhely központjába tényleg nem illettek a földszintes házak. Például a gépjárművek számának várható emelkedése, az átmenő forgalom növekedése is indokolta a Kossuth tér átalakítását. Vagy éppen a kereskedelem és a vendéglátás átszervezése, amit nemcsak az egy évtizeddel korábbi államosítás, hanem Szolnok lakosságának meredek emelkedése is megkövetelt. Ami a lakáshiányt is fokozta. A hatvanas évek elején a városi tanácsnál 1800 lakásigénylést tartottak nyilván, miközben például 1962-re 106 állami és 96 darab szövetkezeti lakás átadását prognosztizálták, és ezek tizedére is a tüdőgondozónak volt lakókijelölési előjoga. Azaz a Kossuth térre tervezett, és végül megépített öt nagy társasház az igények majdnem hatodát kielégíthette volna. Persze csak akkor, ha nem kellett volna a szanálások miatti cserelakásokkal és a város iparosításával és a Magyar Néphadsereggel összefüggő szolgálati lakásokkal számolni.

A Múzeum étteremnek később helyet adó Kossuth tér 5., a Magyar utcát lezáró Kossuth tér 8. illetve a Táncsics és a Szigligeti utcák közötti Kossuth tér 10. szám alatti házakat nagyjából ugyanakkor, 1960 őszén kezdték építeni. A három épületet nemcsak ez, hanem az 1961. január elsejével létrejött Szolnok Megyei Tanács Tervező Vállalatának kollektívája is összeköti, akik az ötvenes évek végén még a debreceni tervező cég „leányvállalatának” munkatársaiként, az 1-es számú irodaházban ülve kezdték el a Kossuth tér átalakításának a papírra vetését. További hasonlóság, hogy mindhárom lakóházat több telek összevonásával, az azokon álló régi, földszintes hátak szanálásával kialakított területen építették fel.

A ma a Kossuth tér 5. számmal jelölt épület például a Kossuth tér 5. és 6. illetve a Hubay út 1. számú egykori telkeken áll. Az L alaprajzú, háromemeletes – helyenként a pince és a földszint szintmegosztása révén ötszintes -, 44 lakásos társasházat Boháty Lajos irányításával tervezték, és tulajdonképpen két év alatt felépítették. Különlegességét nem is az akkoriban korszerűnek számító lakások, hanem a majdnem 700 négyzetméteres alapterületű Múzeum étterem adta. Aminek átadását nemcsak a városlakók, de az üzemeltető vendéglátó vállalat is nagyon várta, hiszen ettől függött a Nemzeti étterem korszerűsítésének az elindítása. Nem véletlen, hogy a közel fél évet csúszó átadással a megyei napilap rendszeresen foglalkozott.

A 600 adagos konyhával felszerelt, 200 férőhelyes Múzeum étterem átadását eredetileg 1962. augusztus 20-ára tervezték, amikorra a lakók többsége be is költözött a házba. Az étterem azonban nem készült el, miként a november 7-ei újabb céldátumot sem sikerült tartani, bár az épület lényegében készen volt, és a berendezések többsége is a helyére került. Sőt, Ludmány Ottó különleges vakolatképe (sgrafitto) is elkészült. Csakhogy a vezetékes gázra tervezett étterembe még ekkor sem érkezett meg a földgáz, a berendezések ideiglenes átalakítására pedig annyira nem volt pénz, hogy inkább a vendéglátó vállalat 1,5 milliós tervkiesését is vállalták.

Így az étterem csak 1963. március 1-jén nyitotta meg a kapuit, hogy aztán nagyon gyorsan a fiatalok egyik kedvenc szórakozóhelye legyen, ahol a Ritmus klubban a hetvenes évek közepéig a magyar könnyűzene szinte valamennyi szereplője megfordult. Sőt, 1966-ban kisebb csetepaté is kitört a KISZ védnökség alatt működő, 5 forintos belépővel látogatható klub közönségében.

Az éttermet először 1977-ben újították fel közel 1,5 millió forintból, aminek következtében nemcsak 1000 adagos lett a konyha, de a falak burkolatát is átalakították. És az erősítőkkel megszólaló zenét is négyfős szalonzenekar váltotta fel. Talán ekkor takarták le Ludmány Ottó Fiatalok a falon illetve Kompozíció címmel is illetett képét, ami aztán a 2009-es, a ház egész külsejét érintő felújítás után ismét napvilágra került, és ma is megtekinthető, ha éppen nyitva van az immár Centrumnak nevezett étterem melletti kávézó.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Évtizedes júniusok

Kilátó a Tiszaligetben, vasútállomás a Besenyszögi úton, 600 panellakás Szandaszőlősön. Évtizedekkel ezelőtti meg nem valósult álmok. Miközben volt olyan év, amikor két új iskolát is avattak Szolnokon, a Szigligeti színpadán pedig Páger Antal is feltűnt. Szubjektív múltidézés újságokból.

Az első érettségizők után

A Szolnoki Magyar Királyi Állami Bánffy Katalin Leánygimnázium második világháború előtt megjelent értesítőjében olvasható az intézmény nagy szívfájdalma, miszerint a város ígéretei ellenére is úgy kellett kibocsájtaniuk az első érettségizőket, hogy azok nem láthattak tornatermet.

Felhőt nem karcolónk

Az ország huszonkilencedik, tizennyolcadik, de akár hetedik legmagasabb épülete is lehet a Ságvári és Ady Endre utak kereszteződésében tornyosuló vízügyi székház. A helyezés attól függ, hogy az épület 65 vagy 71 méter magas, és melyik listát nézzük. Az azonban biztos, hogy Szolnok második legnagyobb házában jártunk.

Utcasoroló (46.): Jósika út

(VAKÁCIÓ) A Nagy Imre körút és a vasúti sínek között futó utcának előbb a nevét csonkították meg, majd negyedszázaddal később az elejét is levágták, miközben a régi házai is teljesen eltűntek. Nem mondom, hogy a város legszebb köztere, de van annyira érdekes, mint sok másik.