2025.08.27. (szerda)

Szolnoki lámpák és kirakatok

Szolnoki lámpák és kirakatok

Dátum:

Róth Dezső szolnoki papírkereskedő adta ki ezt a színezett képeslapot, aminek az itt bemutatott példányát Bőcsre 1913. április 19-én küldték Bőcsre, Borsod megyébe. A felvétel legalább két évvel korábban készült, hiszen a jobb oldalán látható Kádár cukrászda épülete még földszintes.

Róth Dezső szolnoki papírkereskedő adta ki ezt a színezett képeslapot, aminek az itt bemutatott példányát Bőcsre 1913. április 19-én küldték Bőcsre, Borsod megyébe. A felvétel legalább két évvel korábban készült, hiszen a jobb oldalán látható Kádár cukrászda épülete még földszintes.

Szolnok legfontosabb kereszteződését kétféle módon világították meg az 1910-es évek elején. Egyrészt a Szapáry és a Gorove utcák íves találkozásánál – ott, ahol ma az Árkád áll – egy vasrácsos villanyoszlopra, nagyjából két és fél méter magasságban helyeztek el egy lámpatestet. Hogy ez milyen erősségű fényt adott, azt a mából legfeljebb csak tippelni lehet, ám az egészen bizonyos, hogy nem madárfészkeket és fák lombkoronáit világították vele, hanem az úttestet. (De hát azóta fejlődött az emberiség.) A másik, szerintem nagyobb fényerejű lámpatest pedig körülbelül a kereszteződés közepe fölött lógott, a közeli házakhoz vagy villanyoszlopokhoz rögzítve. Miként e képeslap jobb szélén, a szinte a Kindlovics-ház homlokzatába simuló lámpatest is mutatja. Az mindenesetre biztos, hogy 1910 környékén, sok más alföldi településhez képest Szolnok fényárban úszott, köszönhetően az 1905 óta városi kezelésben lévő, a Zagyván túl működő villanytelepnek.

Afelől se lehet kétségünk, hogy a város korzójának számító Szapáry utca járdája vagy kövezett kocsiútja alatt e kép készítésekor már vízvezeték is futott, hiszen talán pont a megörökített pillanat idején adták át az Eötvös téren a víztornyot. Azt sajnos nem tudom, hogy a nagyjából ugyanekkor kezdődött városi csatornahálózat-építés 1910 körül már érintette-e a Szapáry utcát, az azonban biztos, hogy a felvétel közepén álló Nemzeti szálló vendégei vízöblítéses wc-ket használhattak. Az utcai esővizet pedig azok a kövezett mélyedések vezették el, amelyből egy a kép bal oldalán, az épületek árnyékában is látható. Azaz Szolnok belvárosában, a megvilágított utcákon esős napokon is lehetett viszonylag száraz lábbal közlekedni, ami ugyancsak nem volt még általános ezen a tájon a 20. század elején.

E kép alapján úgy tűnhet, Szolnok az 1910-es évek elején egy területen volt lemaradva a hasonló méretű településekhez képest: a kirakatok számát illetően. A korabeli képeslapok alapján úgy számolom, hogy nagyjából ötven kirakatos bolt lehetett az előző századforduló táján Szolnokon, amelyek többsége a Kossuth téren, a Gorove út felső részán, a Baross utca, illetve a Szapáry út elején volt megtalálható. Ez utóbbiakból látható néhány e felvétel bal szélén, amelyek a már emlegetett mai Árkád helyén álló földszintes házak üzlethelyiségeihez tartoztak. Néhány kirakat a túloldalon álló Kindlovics-bazár földszintjét is díszítette, igaz többnyire a Baross utca felőli oldalon. A Szapáry utca páratlan oldalának dísze inkább az 1-es számú telken álló Kádár cukrászda terasza volt, ami az akkor még földszintes épület utcafrontjának teljes szélességét elfoglalta.

Persze, biztosak lehetünk abban is, hogy a felvétel közepén lévő Nemzeti szálló földszinti kávéháza előtt is volt ekkoriban terasz.

Csakhogy ezt a képet az ismeretlen fotós, nagyjából a mai Árkádnál lévő zebra helyénál állva, délelőtt készítette, így a szálloda, étterem és kávéház személyzete még nem érhetett rá kipakolni a korzóra. Ami attól még korzónak volt tekinthető, hogy lovaskocsik, konflisok vagy éppen kézi kocsik koptatták a kövezetét, és a gyér forgalom mellett akár az úttest közepén is lehetett ácsorogni egy dolgos hétköznap délelőttjén. Természetesen férfiaknak csak kalapban. Egyetlen alak silabizálható ki e festett képeslapon fejfedő nélkül, de hát akkoriban egy ember akkor volt tisztességesen felöltözve, ha a fejét sem hagyta szabadon. Szolnokon sem.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Változó környezet

Apró részletek utalnak arra, hogy ez a fotó 1963. május 1-jén készült a szolnoki Kossuth téren, nagyjából a Magyar utcai torkolattól. Érdemes összehasonlítani ezt a képet az éppen két hónappal korábban ugyanitt bemutatott fotóval, mert jól látszik, öt év alatt mennyit változott Szolnok főtere.

Szolnok főutcája az új műteremből

Azt feltételezem, hogy ez Szigeti Henrik egyik első fotója, amit a Kereskedelmi Bank második emeletére költöztetett műtermének ablakából készített. Igen, Szolnokon járunk, valamikor 1907 táján. A képen az akkori Gorove utca és a Kossuth tér látható. A Városháza tornyai, kupolái a leginkább felismerhetőek.

Eötvös tér 1980 körül

A város egyik legjellegzetesebb terét ábrázolja ez a sokszor és sok helyen felbukkanó fotó, amit nem lehetne úgy vágni, hogy ne maradjon rajta valami nagyon szolnoki. A kép nagyjából harmincéves, de körülbelül ma is ezt látjuk itt.

Egykori érkezés a Kossuth térre

A XIX-XX. század fordulóján Szolnok főterére, a mai Kossuth térre érkezőt ez a kép fogadhatta. A századfordulón kiadott képeslaphoz használható fotót - minden bizonnyal - az egykoron a mai Szapáry-Baross utca kereszteződésében álló Kereskedelmi Bank ablakából készítették.