A színészet és a színház dicsérete? Szembesítés a megöregedés problémáival? Az őszinte szerelem győzelme? A mindennel és mindenkivel kufárkodók felmutatása? Sok fa áll ebben az Erdőben.
Kátay Endre Jászai- és Aase-díjas, Bodex-gyűrűvel kitüntetett egykori szolnoki színész február 23-án lenne 100 éves. Ötvenhárom színházi évéből tizennégyet a Szigligetiben töltött.
Jövőre nemcsak húsz éve lesz, hogy Szolnokra szerződött, de a negyvenedik évébe is belép Dósa Mátyás, akinek a Főfőnök ebben az évadban a negyedik bemutatója a Szigligeti Színházban.
Mindenért más a hibás. Az ügyesen hazudó főnököt pedig a legnagyobb átverése után is szeretjük. A Főfőnök nem lesz kirobbanó siker, pedig az elmúlt két évtized legfontosabb bemutatója.
Dicső Dániel harmadszor rendez Szolnokon, ezúttal is „filmklasszikust” állít színpadra. A Főfőnök premierje előtt a felkéréstől a bemutatóig tartó folyamatról is beszélgettünk.
Vasmunkás-szobor? Csatornadarabokból vagy felnikből kreált köztéri alkotás? Mészkőcsobogó talán a Ligetben, és egy újabb kuporgó valahol? Ismeretlen szolnoki „szobrok”. Gondolkodjunk!
Úgy korrekt, ha ezt is tőlem és itt tudják meg. Már nem vagyok helyi kabinetfőnök, de már soha nem is leszek csak klaviatúraforradalmár, és a hobbim, a blogSzolnok többet jelent ezután.
Tudom, menő, sőt olykor hasznos az elektromos roller, de autósként és gyalogosként rettegek az ezzel közlekedőktől. Közben féltem is őket, mert olykor kész oroszrulett, amit művelnek.
Ezt a Csepel D-705-ös nyergesvontatót minden bizonnyal 1963. május elsején örökítették meg a szolnoki felvonuláson, amikor pótkocsija éppen sportolók bemutatójának színpadjaként szolgált.