2025.08.27. (szerda)

TVSZ (8.): Mentő számok

TVSZ (8.): Mentő számok

Dátum:

Szolnoknak 1950 óta van állami mentőállomása. Ha valaki segítséget kér, a mentő 1984 óta a Széchenyi körúti Mentőállomásról érkezik. Talán nem meglepő, hogy a Széchenyi városrészben működő állomás autói évente 2 millió kilométernél is többet futnak. Tanultam Valamit Szolnokról.

Sajnos eddig nem találtam nyomát a szolnoki mentés történetének, de nincs kétségem afelől, hogy az 1887. május 8-án életre hívott Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület híre viszonylag gyorsan eljuthatott a városba. Már csak azért is, mert a Kresz Géza vezette, lelkes orvosokból és segítőkből álló egyesület nagy hangsúlyt fektetett a vidéki mentési tanfolyamok szervezésére is, így óhatatlanul érinteniük kellett a XIX. század végére vasúti csomóponttá lett Szolnokot. Debrői Gábor a Mentés története Magyarországon című munkájában azt írja, hogy az első világháború idejére 13 városban működött jól szervezett mentő intézmény, illetve további százban volt valamiféle mentőegyesület. Nagyon sok helyen az önkéntes tűzoltókkal működtek együtt a mentők, ami ugyancsak alátámasztja a feltételezést, hogy Szolnokon is viszonylag gyorsan meg kellett alakulnia valamilyen mentési szervezetnek.

A Mentés története Magyarországon című munkában olvasható az is, hogy a második világháború utolsó előtti évében már 116 mentőállomás volt az országban, így nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy ebből egy biztosan Szolnokon működött. Sőt, afelől se lehet kétségünk, hogy az 1948-as államosításkor meglévő hetvenhét állomás egyike a városunkban volt, ami egyben azt is jelenti, hogy az ország 132 darab mentőautójából legalább egy Szolnok utcáit róhatta.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az első állami, szolnoki mentőállomás 1950-ben kezdte meg működését. Feltételezem, abban a Baross utca 25. szám alatti épületben, amely az egykori Beloiannisz és Dimitrov utcák sarkán állt, és sokak számára ma is csak a „régi mentőállomás”. Itt, illetve a Móricz Zsigmond utca elágazásnál lévő placcon tárolták a mentéshez használt járműveket, amik a hatvanas évektől kezdődően többségében Nysák, mutatóban UAZ 452-esek, és egy-egy Volga kombi és a legendás Mercedes-Benz 309-es voltak.

A jelenlegi szolnoki mentőállomást 1984. augusztus 16-án adták át a részben még épülő Széchenyi városrészben. Idehelyezését nemcsak az indokolta, hogy a belvárosi „palota” szűk és alkalmatlan volt a közel nyolcvanezres város és vonzáskörzetének kiszolgálására, hanem egy meg nem valósult terv is. A Szecska fejlesztésének eredeti elképzelései között ugyanis az is szerepelt, hogy nagyjából a mai Kaán Károly út környékén épül majd fel az új megyei kórház. Ebből semmi nem lett, viszont a mentőállomás itt kapott helyet, ami akkor 50 millió forintba került.

Szolnok mentősei tehát 33 éve teljesítenek szolgálatot a Széchenyi körúton, és természetesen nemcsak a városról, hanem további tíz környékbeli településről, azaz összesen 110 ezer emberről – plusz a tranzit forgalom esetleges sérültjeiről – gondoskodnak. Győrfi Pál tájékoztatása szerint a szolnoki Mentőállomáson jelenleg hat darab mentőautó teljesít szolgálatot. Ebből négy már a jellegzetes sárgaszínű Mercedes 316-os, továbbá egy 313-as Mercedes és egy Ford Transit. A két legújabbat egyébként november 27-én adták át a szolnoki mentősöknek és nekünk.

A hat, szinte folyamatosan úton levő járművel nyolcvan szakember dolgozik.

Három orvos, tizenegy mentőtiszt, huszonhárom mentőápoló, huszonhárom gépkocsi-vezető és húsz mentésirányító gondoskodik arról, hogy a nap bármelyik pillanatában mentőt hívhassunk, és az perceken belül a segítségünkre is siessen. Az Országos Mentőszolgálattól kapott adatokból úgy tűnik, van is dolguk bőven. Tavaly 11.800 feladatot láttak el, ami azt jelenti, hogy az év minden napján valamivel több, mint 32 riasztásuk van, azaz átlagban óránként egynél többször kell kékvillogós mentőnek kikanyarodnia a szolnoki állomásról. Mindez pedig együtt jár azzal, hogy a szolnoki mentőautók tavaly 2,1 millió kilométert tettek meg, ami egy átlagos családi autónak majdnem száz éves, da hatnak is legalább másfék évtizedes teljesítménye.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok 1919-es utcanevei

Miként a Kertvároshoz a női nevek, Szandaszőlőshöz a gyümölcsök, a Scheftsik-telephez pedig a virágok, ugyanúgy tartoztak a Széchenyi-lakótelephez a Tanácsköztársasághoz köthető nevek az utcatáblákon. Egy-kettő máshol is felbukkant Szolnokon, az utolsót alig hat éve cserélték le.

Áthajtás a Kossuth téren

Szolnoknak a negyvenes évek vége óta nincs főtere, és szerintem a Kossuth tér nem is lesz az, ha újra és újra felmerül az autóforgalom előtti állandó megnyitása. Vannak esetek, amikor érthető a tilalom feloldása, olykor én is áthajtok rajta, de mindenkit győzködnék arról, hogy ne tegyük. Sőt!

Hol a Szigony és az Őr?

(NYÁR) Melyik volt az Őr utca és honnan hová tartott a Szigony utca? A kívülállók számára érthetetlen és felesleges felvetések. Mint az, hogy a háború előtt hol és milyen benzinkutak voltak a városban. Vagy vezetett-e sín a Tisza Szállóig, és a hatvanas években, hol igazoltattak koncert után a zsaruk.

Nem történt semmi

Mármint azt követően, hogy Szolnok belvárosában, a Madách utca 21-23. szám előtt egy téglával megrakott kamion alatt beszakadt az úttest. A város olyan pontján, ahová elvileg 3,5 tonnánál nehezebb autóval nem lehetne behajtani. Nincs felelős, nincs ügy, a kár elhárítása meg a közösből megy.