2025.08.27. (szerda)

TVSZ (9.): A nem volt 1867-es földrengés

TVSZ (9.): A nem volt 1867-es földrengés

Dátum:

A Belvárosi Nagytemplom "építésének" 250. évfordulójára megjelent kiadványban lehet olvasni az 1867-es szolnoki földrengésről, ami miatt a templomtorony megdőlt. Azonban úgy tűnik, nem a föld mozgása, legalábbis nem az akkori volt az oka a dőlésnek. Tanultam Valamit Szolnokról.

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez az írás 2018. február 27-én jelent meg először.)

A 2004-ben, a Belvárosi – hivatalosan Szentháromság – Nagytemplom mai alaprajza kialakulásának 250. évfordulójára jelent meg az a kiadvány, amelynek 8. oldalán a következő olvasható: „Földrengés. 1867-ben Szolnok alatt megmozdult a föld. A város házai épek maradtak, de a torony elhajlott keleti irányba a Belvárosi iskola felé.” Ez alapján magam is tényként kezeltem, hogy a kiegyezés évében Szolnokot földrengés rázta meg, amely olyan erősségű lehetett, hogy az akkor már 110 éve álló hatalmas tornyot is kimozdította a helyéről. Amit aztán „Kleinwachter János királyi mérnök merész terve… kényszerített, hogy eredeti helyére visszaálljon”.

Gondoltam, a Tanultam Valamit Szolnokról rovat kiválóan alkalmas lehet arra, hogy a város eddig ismert legnagyobb földrengéséről írjak. Megpróbáltam kideríteni, mikor is lehetett ez a nevezetes rengés, amiről úgy hittem, biztosan említést tesznek róla akár a geológiával, akár az építészettel foglalkozó szakirodalomban. Azonban úgy tűnik, hogy 1867-ben csupán egyetlen jelentősebb földrengés volt Magyarországon, mégpedig Heves megyében, a Mátra túlsó oldalán, Pétervásárán. A szeptember 22-ei esemény kapcsán az ijedtségen kívül egyetlen komolyabb kárról tesznek említést, a pálfalvai templom sérüléséről.

Nem adtam fel. Úgy tippeltem, csak az évszámmal lehet gond. Azonban komolyabb rengés az előtte való években nem volt a környéken: 1865. január 9-én, Nagykőrösön, 1866-ban Kazáron, majd 1868. június 5-én Jászapátiban jegyeztek fel kisebb károkat okozó földmozgásokat. Aztán pedig Jászberényben, ami 1868. június 21-én már nagyon súlyos áldozatokkal járt, és akár Szolnokon is éreztethette hatását. Csakhogy akkor már valószínűleg zajlott a torony „helyrebillentése”.

Kutakodás közben azonban rábukkantam Dr. Selmeczi László Reng a föld – Feljegyzések a Szolnok megyei földrengésekről (Jászkunság 1956. 2-3. szám) című munkájára, ami egyértelművé tette, hogy az 1867-es szolnoki földrengéssel valami nem stimmel. Valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem is volt, főleg, hogy a templomtornyon kívül semmi másnak a megrongálódásáról nincs „hír”. Ami valóban érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy a várost elpusztító tűzvészekről, illetve a lakosságot tizedelő kolerajárványokról mennyi információ maradt ránk.

Akkor mi és mikor okozta a torony dőlését, amire vonatkozóan három helyen is találhatunk utalást? Az említett 250 éves kiadványban, Dr. Selmeczi dolgozatában – amiben Vidor Győző Szolnokról írt kiadványára is utal -, illetve a Szolnok Belvárosi Római Katolikus Egyházközség (szolkat.hu) honlapján. Igaz, a három „forrás”, három időpontot jelöl meg a dőlés dátumaként. Az első 1867-et, a harmadik 1867-69-et, a második pedig közel egy évszázados folyamatról ír.

Miután sehol máshol nincs nyoma az 1867-es szolnoki földrengésnek, azt kell feltételeznem, hogy a lassú, majdnem egy évszázadon át tartó dőlés állhat a legközelebb az igazsághoz. Dr. Selmeczi szerint a templom tornya már 1763-ban, a nagy komáromi földrengés – lásd Jókai Aranyember című művét – idején megrongálódott. Ezt tovább súlyosbította, hogy a ferences rendház háztörténetében (Historia Domus) található feljegyzés szerint 1770 tavaszán rendkívül magas volt a Tisza vízszintje, a kiöntött folyó a rendház kertjébe is betört. Időpont meghatározása nélkül az árvízre és a torony mellett húzódó árok vízzel való megtöltődésére a szolkat.hu-n is utalnak. Selmeczi azonban azt is hozzáteszi, hogy az 1780-as Pest környéki földrengés tovább rontott a helyzeten, így a torony XIX. században lényegében folyamatosan dőlt keleti, azaz a későbbi Belvárosi iskola irányába.

Feltételezhetjük, hogy a dőlés nem lehetett drasztikus, azonban 1867-re vagy olyan méreteket öltött, ami már veszélyes volt – olvasni arról is, hogy a torony a főoltárt is magával húzta -, avagy addigra jött össze a pénz a helyreállításra. Abban minden forrás egyetért, hogy a torony „megmentését” Kleinwachter János végezte, akit egyik helyen bécsi mérnökként, máshol királyi mérnökként, a harmadik helyen pedig állami segédmérnökként említenek. Ám a világháló segítségével nem lehet a nyomára bukkanni, mert, aki hasonló névvel kortársa az inkább térképész volt, igaz, a megyében is dolgozott. Ez persze nem zárja ki, hogy ugyanarról az emberről van szó. Aki a fenti források egybehangzó véleménye szerint elképesztő építészeti és statikai bravúrt hajtott végre: az alapok alá fúrva, az alapföld egy részét elhordva lényegében visszabillentettek a tornyot a mai helyére. És az 150 éve nem is mozdult meg. Nem vitatom, bár hihetetlen.

De hát ezért kell a Tanultam Valamit Szolnokról rovat. Ha már tudjuk, hogy nem volt földrengés, derítsük ki, mit lehet tudni Kleinwachter Jánosról és az ő minimum világraszóló építészeti bravúrjáról!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Parkoló kiskapuk

Fizet azért Szolnok belvárosában, hogy parkolni tudjon? Helyes. Ugyanakkor Ön is tudja, hogy vannak olyanok, akik igyekeznek a fizetést kijátszani? Bosszantó. Főleg, amikor olyan helyen parkolnak, ahol zavaró, vagy úgy kapnak felmentést a parkolási díj alól, hogy az arcpirító.

Szolnoki, közlekedési pillangó

A jelenlegi ingyenes parkolás okozta állapotok előrevetítik, hogy milyen lehet Szolnok a jövőben, ha nem kezdünk el időben a város közlekedésfejlesztéséről gondolkodni. Abban hinni, hogy az M4-es körgyűrű majd mindent megold, tévedés. Egyetlen építkezés boríthatja a kényes egyensúlyt.

Pusztuló szolnoki szecesszió

Az egykori Kádár-cukrászda, a hajdani Mezőgazdasági Takarékpénztár vagy a Szapáry úti valamikori HNF székház a szecesszió legszebb megmaradt emlékei Szolnokon. Az egykori Kereskedelmi Bank pedig talán a legtöbbet emlegetett az elpusztultak közül. Holott a lista nem teljes.

Kétkeréken a Millérre

A jövőben fontos négy kilométerrel gyarapodott a szolnoki kerékpárút-hálózat. Nyár óta a város legjobb bicikliútján lehet eljutni a Millérhez. Bízva abban, hogy előbb-utóbb akkor is lesz értelme ezt az utat használni, ha nem vagyunk horgászok, és cél nélkül se szeretünk bringázni.