Danka István leveléből kiderül, hogy a legidősebb képet nem ő fotózta, de a negatívját őrzi. Annyit állíthatunk biztosan a képről, hogy 1969. április 11-e után, viszont 1973 augusztusa előtt készült. Az első dátum a Nerfeld-palotában működő Centrum áruház kiégésének a napja, és ezen a képen már le vannak takarva illetve bedeszkázottak a kirakatok. A másik dátum pedig a kép bal szélén látható egykori Népbank – ekkor még tiszti klub – Sztár áruházzá építését jelöli, aminek azonban itt még semmi nyoma.
Van azonban sok más érdekesség a képen. Mindjárt az első, a bal szélen futó keskeny úttest, amit széles zöld felület választott el az akkori Beloiannisz utcától, vagyis a négyes főút átkelési szakaszától. Ez a kis út vezetett a pártház parkolójához, ami ekkor már néhány éve a helyén állt.
Érdemes kicsit alaposabban a kép középpontját is szemügyre venni, ahol kis tető alatt egy rendőr áll nekünk háttal. Danka Istvántól tudom, hogy a rendőrök innen irányították a jelzőlámpákat, azaz félig automatizálták a forgalomirányítást. Látható, hogy ekkor még nem kábeleken lógatták az út fölé a lámpák, hanem kandeláberekre voltak szerelve. És, ha már a rendőrről van szó, nem tudom megállni, hogy ne hívjam fel a figyelmet arra a jellegzetes hosszú, műbőr kabátra, amit ekkoriban viseltek, és ami szerintem megállt a sarokban, úgyhogy a magam részéről innen eredeztetem a ?fakabát? kifejezést.
E legalább negyven éves fotó alapján azt kell gondolnom, hogy a hetvenes évek elején nemcsak a színházunk, hanem a Beloiannisz és a Ságvári sarkán lévő könyvesbolt is Szigligeti nevét viselte. Legalábbis erre következtetek a kép jobb szélén, a boltíves kirakat fölött látható, neon feliratból, illetve a pár évvel később, a másik irányból készült fotóról, amelyen könyvesbolt felirat látható. Nem igazán értem, hogy miért tűnt el a Szigligeti könyvesbolt, de tudnék még hasonló boltneveket – pl. Páva – sorolni.
A kép készítése idején még nem túl nagy a forgalom a városban. Bár gyalogosokkal tömve a belváros, összesen öt autó tűnik fel a képen. A piac irányából egy GAZ teherautó és egy Warszava dugja ki az orrát. Szemből egy régi Nysa és talán egy Moszkvics érkezik, míg a Beloianniszon egy 353-as, azaz kocka Wartburg várakozik. A második fotón se nagyobb a forgalom, és nem is a Trabant, a mögötte álló FIAT 127-es és M24 Volga az érdekes a képen, hanem a Nerfeld-palota tetején lévő fényreklám.
Az Állami Biztosító „Biztosítás biztonság” szlogenje alatt ugyanis további szöveg is látható, amit más képen eddig nem láttam. Mégpedig az, hogy Szolnok 900 éves. Amiből pedig az következik, hogy Danka István csak 1974-ben vagy 1975-ben készíthette a képet, esetleg később. (Korábban semmi esetre sem, hiszen a Sztár már teljesen kész a Kossuth téren.)
Ha pedig ez így van, akkor ismét fel kell tennünk a kérdést, hogy ha 1969-ben valóban életveszélyes állapotba került ez az épület, akkor öt vagy hat évvel később miként működhetett benne a Háziipari szövetkezet üzlete, a Cooptourist irodája, és a bank felőli végén a fodrászat. Tény, hogy a Centrum ekkor már nincs az épületben, amit a sarki kirakatok fölé szerelt üvegreklám is mutat. Felnagyítva ott az olvasható, hogy a Centrum Pavilon Áruház a Ságvári körút 59/b. szám alatt, a piactéren található. Ám a felirat alatti kirakatokat mintha a Centrum használta volna.
Tény, hogy a mai Szapáry felőli oldalon be vannak deszkázva a kirakatok, ugyanakkor az emeleti ablakok mindegyikén függöny van, azaz laktak az épületben. Sőt! Az előző fotó és e között alapvető különbség, hogy az emeleten újabb gázkonvektor szellőzők jelentek meg, azaz a lakók hatósági engedély birtokában fejlesztették az otthonaikat. Számomra tehát ez a kép egy újabb bizonyíték arra, hogy a Nerfeld-palota megmenthető lett volna, hiszen fél évtizeddel a végzetesnek beállított baleset után is nagyrészt használható volt. Azzal együtt, hogy egy alapos felújítás már a hetvenes évek közepén ráfért volna a házra.
Biztos számtalan érv szólt az Árkád felépítése mellett, de így összevetve a Nerfeld-palotával, nem vagyok benne biztos, hogy azok értelmesek voltak. Nem vitatom, hogy korszerűbb lakások, jobban kihasználható üzlethelyiségek jöttek létre a beruházás révén. Azt is el tudom fogadni, hogy a Nerfeld és a Népbank közötti három földszintes és egy emeletes házzal valamit kezdeni kellett a belváros közepén. De azt hiszem, ennyi, amit fel tudok sorolni a szanálás védelmében. Főleg, az Árkád mai állapotát elnézve.
(Ez az írás 2013. május 30-án jelent meg először!)
