Hová tűnhettek a hajók a szolnoki rakodópartról az előző század elejének egyik évében? Ez az első kérdésem ránézve erre az első világháborúban Szolnokról Bécsbe küldött képeslapra. Főleg, hogy a két héttel ezelőtt bemutatott, ugyanerről a helyről készült képen hajók sora látható.
Ezt az 1915. október 25-én Szolnokról Bécsbe küldött képeslapot elsősorban az üres szolnoki rakodópart miatt vettem meg. Másodsorban meg a postára adása okán, hiszen egy újabb személyes vagy kisemberi emléke az első világháború és Szolnok kapcsolatának. Azoknak az éveknek, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia soknemzetiségű, a birodalom ezer sarkából verbuválódott hadserege Szolnok érintésével közlekedett a keleti frontra meg onnan vissza. És a szolnoki vasúti csomópontból rengeteg katona postázott üzenetet a szeretteinek, ami egyrészt elég jó üzlet lehetett a helyi képeslapkiadóknak, másrészt talán azóta se vitték el ilyen módon, annyi felé Szolnok hírét és képeit, mint akkor. Az más kérdés, hogy a címzettek többségét nem, vagy nem elsősorban az anzikszok képei érdekelhették.
Engem persze érdekel. Főleg annak fényében, hogy éppen két hete mutattam be a blogSzolnok Album rovatában egy olyan anzikszot (itt ismét mellékelem – a Szerk.), aminek a fotója szinte ugyanarról a helyről készült, mint az ezen, újabb a képeslapon lévőé. Arról a két hete bemutatott képről, a már rajta látható szolnoki zsinagóga és a postázás dátuma alapján tudható volt, hogy 1899 és 1905 között készült. És legalább egy fél tucat, különböző méretű és rendeltetésű hajó várakozott rajta a Tisza Szolnok belvárosa alatti nagy kanyarulatánál. Körülbelül ott, ahol egykor a teherpályaudvar volt, tehát folyamatos lehetett a hajók ki- és berakodása.
De akkor ezen a képen miért nincsenek hajók? Maga a fotó valamikor 1905 és 1909 között készült, tehát nagyjából akár egy évtizeddel később, mint az előző felvétel. A képeslapok iránti háborús kereslet az oka, hogy akár még egy évtizeddel később is forgalomban lehetett egy ilyen képeslap. Főleg, hogy 1915-ben már nem ugyanazt láthatta, aki esetleg lement a szolnoki rakodópartra. Merthogy a háború idején már állt a vasbeton Tisza-híd, aminek ezen a képen még nyoma sincs (ezért 1909 előtti felvétel).
Egyébként egy másik „hiány” árulj el erről a képről, hogy 1905 után készült. A híd közelében ugyanis már nincs ott Scheftsik-malom meglehetősen robosztus épülete. A mai Verseghy park környékén már csak egyetlen kémény árulkodik arról, hogy ott pár évvel korábban még egy jó nevű és nagy forgalmú malom működött. Amit egy tűzvész után le kellett bontani.
Persze ez sem magyarázat arra, hogy a Tisza nagy kanyarulatában szinte egyetlen hajó sem áll. Sőt, szemben, a mai Tiszaliget felőli oldalon is jóval kevesebb az úsztatott, és ott partra húzott szálfa. Bár fekete-fehér képről van szó, azért a fák lombkoronái kivehetők rajta, így nem mondhatjuk, hogy a téli vagy a kora tavaszi időszak lenne az oka a hajók eltűnésének. És az új szolnoki vasútállomás, 1907-1909 közötti építkezésével se függhetett össze a vízi járművek hiánya, hiszen a teherpályaudvar forgalmát a korabeli beruházás nem befolyásolta.
Nem tudom. Egyszerűen nincs magyarázatom. Lehet, hogy a korabeli fényképész csak észrevett egy olyan pillanatot, amikor végre hajók nélkül örökíthette meg a kanyar felől a várost? Lehet, hogy ez számára olyan volt, mint, amikor mostanában autók nélkül próbálok lekapni egy-egy szolnoki utcarészletet vagy házat? Hát, ez tűnik az egyetlen elfogadható magyarázatnak.
