2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (123): Kőrösi, az ipartörténeti emlékhely

Utcasoroló (123): Kőrösi, az ipartörténeti emlékhely

Dátum:

Az az utcánk, ahol óhatatlanul minden szolnoki megfordul. Eleje a néhai VII., nagyobb része a "Kőrösi úti földek, Kisgyep" névvel illetett VIII. kerülethez tartozik. Ipartörténeti jelentőségét az egykor és ma is itt működő gyárak adják, de sokakat a sorkatonai szolgálatukra is emlékeztethet.

A szolnoki Kőrösi út nevének eredetét nem nehéz kikövetkeztetni. A Szolnok szemszögéből Nagykőrösre vezető kocsiút haladhatott egykor – szerintem évszázadok óta – erre, így semmi meglepő nincs abban, hogy 1874-ben hivatalosan is ez lett a közterület neve. A keresztelésre akkor került sor, amikor a kocsiút mentén már több mint negyedszázada sínpálya is futott, ráadásul a vasút kiszolgálásához szükséges üzemek is megjelentek a környéken. Azt hiszem, tényként kezelhetjük, hogy Szolnok legrégebbi ipari üzeme – az azóta sokféle névvel illetett – a Járműjavító, ami 1856 óta működik a Kőrösi út páratlan oldalán. És, ami nemcsak sokaknak ad és adott munkát, de minden bizonnyal nagyban hozzájárult a környék benépesedéséhez is, részben a Kőrösi útról nyíló, olykor még ma is „Csallóköznek” nevezett területen.

Természetesen nemcsak a Járműjavító ad szolnoki ipartörténeti jelentőséget a Kőrösi útnak. A 19. század második felében téglagyárak működtek a környéken, így például a Járműjavító mai telephelyének egy részén, illetve a temető mögötti utcában is. Talán azt is mondhatnánk, hogy a mai Szolnokot részben a Kőrösi útról építették fel. Ahol az elmúlt bő másfél évszázadban aztán rengeteg különböző üzem és vállalkozás működött, amelyek közül talán az ERDÉRT és a különböző kőolajkutató és termelő cégek a legjelentősebbek. Szolnok ipartörténetének megírásakor biztos, hogy külön fejezetet kap majd ez az utca, ami 1856 óta mindig pontosan visszatükrözte a hazai és a helyi ipar válságait és felfutásait. Jelenleg talán nem a legfényesebb arcát mutatja.

A Kőrösi út persze sokaknak talán nem emiatt ismerős vagy emlékezetes. Az utca elején található a város temetője – benne több felekezet sírkertjével és számtalan emlékhellyel -, ami a páros oldalon a Sashalmi útig, a Járműjavító mai főbejáratáig nyúlik el. Az ötvenes és az idősebb szolnoki és környékbeli férfiak számára a járműjavító művelődési háza miatt is emlékezes lehet az utca, hiszen a rendszerváltásig sokszor itt tartotta a sorozásokat a Magyar Néphadsereg, illetve olykor innen indultak a bevonuló fiúk az ország különböző pontjain lévő laktanyákba. Persze ez a ma már pusztuló, ugyanakkor Szolnok legrégebbi művelődési háza – a „Mili” – másról is emlékezetes lehet, merthogy egyjkor kórusnak, színjátszókörnek adott otthont, de filmvetítések, koncertek helyszíne is volt.

A Temető utcától induló és két oldalán nagyjából húsz házszámnyi különbséggel, valahol a százegynéhányas telekkel a kiskunfélegyházi síneknél véget érő utca nemcsak rengeteg embernek ad és adott munkát, de szinte minden olyan szolgáltatást nyújtott és nyújt, ami sok önálló településre is jellemző. Kis túlzással nemcsak saját temploma, temetői vannak, de több orvosi rendelője is. Sőt valamikor a művelődési ház mellett bölcsőde és óvoda is működött az utcában, miként iskola is volt a közelben, a Csallóköz utcában. De talán szálláshely is a legtöbb ebben a szolnoki utcában működött, hiszen 1962-ben a város egyik legnagyobb munkásszállója is itt nyílt meg, ma pedig különböző színvonalú szállodák találhatók itt.

Természetesen kereskedelemtörténete is van a szolnoki viszonylatban hosszú utcának. Egyrészt a Járműjavító területén egykor működő üzemi bolt miatt, másrészt a Béke és a Hant utca közötti területen a hetvenes évek végén megnyílt Dízel ABC okán. Ma már egyik sem működik, de az utóbbi, úgynevezett FORFA technológiával készült épület kapcsán érdemes megjegyezni, hogy annak idején a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ saját kivitelezői alig négy hónap alatt építették fel. A környéken dolgozók közreműködésével, akik nagyon sok társadalmi munkát végeztek azért, hogy végre saját ABC-je legyen Szolnok egyik legnagyobb ipari utcájának. Ráadásul a neve is nagyon beszédes volt. (A mellékelt kép az átadás napján készült a Dízel ABC-ben.)

A külvárosi területek is tudnak érdekesek, sőt akár, turisztikai szempontból is figyelemre méltóak lenni, már ha valami helyit, ha különlegest keresünk. A Kőrösi úton is van néhány „emlékmű”, amit érdemes megnézni, ha valaki alaposabban szeretné megismerni Szolnokot vagy a környéket. Az utca elején, a temetővel szembeni kerítésen még látható a nyoma néhány „szocialista” jelmondatnak (a nyitókép – a szerk.). Talán amiatt, hogy soha ne felejtsük azt a kort, érdemes lenne ezeket valamilyen formában megőrizni. Miként megúszta az elmúlt közel hét évtizedet a Járműjavító emléktáblája, amit pedig 1956-ban állítottak az üzem alapításának centenáriumán. Vasútrajongók számára kihagyhatatlan a 2021-es városnapra felállított zöld Bobo, azaz az M44 062 pályaszámú dízelmozdony, ami nemcsak a Járműjavító tevékenységére, de a magyar ipar fényesebb korszakára is emlékeztet. Sőt, ha az említett néhai Dízel ABC környékén figyelmesen bóklásznak, még egy emlékfát is találhatnak, amit a Roma Gasztronómiai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület állított, méretei alapján nagyjából egy évtizede.

Természetesen egy pillanatig sem állítanám, hogy a Kőrösi út Szolnok legfontosabb látványossága, netán turisztikai mágnese. Azt azonban igen, hogy számunkra fontos és érdekes. A két oldalán álló házak például nagyon jól visszaadják az elmúlt szűk évszázad „melós” házépítési kultúráját, kezdve a parasztházakra emlékeztető sátortetős épületekkel, a Szolnokra jellemző fedeles kapukkal épült kispolgári házakon át, a ma megkérdőjelezhető ízléssel kialakított „villákig”. Külön tanulmányt érdemelnének a kerítések, a buszmegállók vagy éppen a ma már csak nyomokban megmaradt ipari vágányok. Meg persze arról sem feledkezhetünk meg, hogy az utca hosszú történetében volt egy rövid időszak, amikor más néven kellett megnevezni: 1972 és 1990 között Munkásőr út volt a neve.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (71): Attila, Vörös Hadsereg, Tószegi

A maga hat kilométerével Szolnok leghosszabb utcája, aminek a végét nem könnyű megállapítani. Az azonban biztos, hogy valamikor a legtöbb embernek ezen a közterületen volt a munkahelye, és talán itt állt a legtöbb gyárkémény is. Nem szép, de hogy van pár különlegessége, az biztos.

Egykori májusok: A strandok is nyitottak

Strandnyitásokkal, felújításokkal, kertmozival és Ifjúsági Parkkal is készült évtizedekkel ezelőtt Szolnok a nyárra. Az egykori májusok témája volt az újra beinduló tiszai hajóközlekedés és a helyi üdítő palackozás is. Olykor pedig a Tiszaliget beépítésének korlátozásáról is szó esett.

Százból négy

Szolnok második legrégebben alapított középiskolája, egyben a város legöregebb szakképző intézménye a Közgé. A napokban ünnepli fennállásának századik évfordulóját. A százból négy évről nekem is vannak emlékeim. Lányiskola, Soltvadkert, Balatonrendes, Commodore 64, 75 éves.

Utcasoroló (112.): Érdekes nevek és kapuk

Valószínű, hogy az utca névadója, Bercsényi Miklós járt Szolnokon. Ám, ha mégsem, akkor is méltó volt arra, hogy hamvai hazaszállításának évében közterületet nevezzenek el itt róla. Olyan elnevezéseket lecserélve, amelyek már sem a valóságot nem fedték, sem a fejlődő városhoz nem illettek.