A társadalmi dinamizmus, és a versenyképes munkaerő hiányát mielőbb szükséges megszüntetni. A fejlődés egyik alappillére a kulturális intézményrendszer azonban a kultúra hatékony kompenzáló szerepét jelentősen gátolja, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen, az informális tanulásban fontos szerepet vállaló közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer infrastruktúrája leromlott és technológiailag elavult. A tervezett fejlesztések keretében a multifunkcionális, integrált kulturális intézmények létrehozásával, illetve az intézmények hálózatosodásának támogatásával azok hatékonysága elősegíthető. Ennek következtében területileg kiegyenlítettebb, mindenki számára azonos eséllyel elérhető kulturális infrastruktúra jön létre, ami segíti a társadalmi kohéziót, a felzárkóztatást, a munkaerő piacon való jobb esélyek kialakulását.
A Tisza-tó komplex turisztikai struktúrájának kialakításán belül, a kulturális turisztikai termékcsomagok létrehozása prioritásként kezelendő. A turisztikai trendek az igényes, magasabb kulturáltsági szintű fogyasztók irányába történő elmozdulást sürgetik. Ezért olyan sikeres, fenntartható turizmus feltételeit szükséges a térségben kialakítani, amely nem jár negatív hatásokkal a természeti és kulturális környezetre, hozzájárul a gazdasági-társadalmi fejlődéshez, a lakosságnak stabil megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási-üdülési élményt biztosít.
A jelenlegi helyzetben inkább potenciálról, mintsem turisztikai termékről beszélhetünk. A térség múzeumai, helytörténeti gyűjteményei, tájházai sok értéket őriznek, de országos ismertségű még kevés van. Egyes településeken jelentős szereppel bírnak a hagyományőrző-, helytörténeti-, művészeti-, zenei rendezvények, vásárok. A helyi lakosság kulturális programjait, szabadidős tevékenységét szolgáló intézmények a turizmus számára alkalmi kínálatbővítő lehetőségeket nyújthatnak. A települési programok összekapcsolásával és a háttértelepülések bevonásával rendezvénysorozatok, fesztiválok megrendezésére is sor kerülhet. Célként kell megfogalmazni a Tisza-tó térségének egységes és egyedi arculatú turisztikai fejlesztését kulturális turisztikai termékcsomagok létrehozásával. Létre kell hozni a minden mástól különböző Márkát, a Tisza-tó Brand-et.
A szerzői, alkotói jellegű tevékenységek közül az előadó-művészet, színház, zene, tánc, bemutatásának fő helyszínei a színházak, színpadok, koncerttermek, nagyobb mozik. Ezek a helyszínek és tevékenységek közvetlen és közvetett gazdaságélénkítő hatásúak. Közvetlen gazdaságélénkítő hatásuk a kulturális turizmus a mobilitás felkeltésében van. Mindenki emlékszik még a régi kaposvári színházi előadásokra, ahova Budapestről is tömegek utaztak egy-egy jobb rendezés miatt. De ilyen példa volt a Győri Balett több előadása is. Közvetett gazdasági, társadalmi hatását pedig a helyi közönség életminőségének javításával, továbbá a kapcsolódó szolgáltatások bővülésével fejti ki.
Az ingatlan kulturális örökség a helyi és a nemzeti identitástudat erősítésének, megtartásának egyik legfontosabb eszköze. A gazdasághoz, mint a nemzeti vagyon egyik jelentős, és újra elő nem állítható eleme kapcsolódik. Gazdaságélénkítő potenciálja elsősorban a turizmushoz kötődik, de mivel jelentős része ma is lakófunkcióval bír, nem elhanyagolható a vidékfejlesztésre, a humánerőforrásokra gyakorolt hatása. Az épített környezet tájegységi specialitása a térségben jelentős, ezt feltétlenül kiaknázni, fejleszteni kell. Az örökségturizmusra, mint alapra építve, az infrastruktúra és az emberi erőforrások hiányosságainak megszüntetésével a kulturális turizmus és ehhez kapcsolódóan az öko-, falusi-, termál-, kerékpáros- és lovas turizmus, horgász-, vadász- és vízi- turizmus, valamint a gasztronómiai- és borturizmus rendszerét kell létrehozni. A kínálatba területileg a Tisza-tó közvetlen környékén túl a tágabb térség is sikeresen bevonható.
A Kulturális turizmus kiemelkedő helyszíneinek fejlesztése
Állandó színházzal, nagyobb bemutatóhellyel a térség nem rendelkezik. Szabadtéri színpad Abádszalókon van, ennek infrastruktúrája azonban jelentősebb programok lebonyolítására még nem alkalmas.
A közeli nagyvárosok, Debrecen, Eger, Miskolc állandó színházai, előadóhelyszínei alkalmasak az igényes közönség alapszükségleteinek kielégítésére, de kívánatos lenne egy multifunkcionális épület megépítése, ami esetenként, a nyári időszakon túl is helybeli lehetőséget adna előadások megtartására. Ide színvonalas műsorokért a környező nagyobb városokból is lehetne közönséget szervezni. Mivel a szabadtéri rendezvények nem alkalmasak magasabb színvonalú komolyzenei események megtartására, ennek egész évben méltó helyszíne is lehet egy ilyen épület. Ezzel az üdülő közönség igényei is kielégülnének, nem utaznának messzire egy-egy előadásért, így a helyben költés mutatói is nőnének. A térség épített környezetének általános kulturális színvonalát is nagyvonalúan emelné egy jelentős modern építészeti alkotás megjelenése. A fejlesztés ?csak? kulturális fejlesztésként nehezen képzelhető el, Mindenképpen multifunkcionalitásra kell törekedni. A multifunkcionalitás ebben az esetben a kultúra mellett a sport, és konferencia helyszín megteremtését jelentheti. A konferenciaturizmus alapfeltétele is egy hasonló épület, ami azért kívánatos, mert a többi feltétel már adott. Rendelkezik a térség minőségi szálláshelyekkel, jó imázzsal, hangulatos táji és épített környezettel, és nem utolsósorban a környék vendégszeretetéről is híres.
A meglévő abádszalóki szabadtéri színpad infrastruktúrája fejlesztendő, a térségen belüli használói, közönség igényeknek megfelelő szélesebb palettájú programok befogadásának lehetőségét ezzel lehet biztosítani. A fő célközönség az üdülőhely sajátosságaiból is fakadóan a fiatalabb korosztály lehet.
A Tisza-tó ideális helyszín lehet egy nagyszabású, a hazai viszonylatban egyedülálló új tavi színpad kialakítására. A rendkívüli kuriozitással bíró vonzerőfejlesztés olyan közönségréteget is megcéloz, ami jelenleg még nem, vagy csak kisebb számban jelenik meg a térségben. Itt elsősorban a dunántúli és a külföldi közönség megkeresése, illetve a középosztály lehet a cél. Minőségi programokkal, a Tiszafüreden meglévő színvonalas szálláshellyel nemzetközi ismertséget, elismertséget is meg lehet szerezni. A célközönség fogyasztási szokásai várhatóan a magasan költő vendég kategóriába sorolhatók. Programcsomagokkal akár a több napos itt tartózkodás is megvalósítható. A helyszín megalapozhatja egy Tisza-tavi fesztivál létrehozását. Ennek a nemzetközisége a minőségen múlik. Hasonló kezdeményezés a Miskolci Opera Fesztivál. A fesztiválok országosan mintegy 3 millió embert vonzanak, igen nagy potenciálról van tehát szó! Egy ilyen komplex fejlesztéssel, Budapest mellett akár a hagyományos hortobágyi túrák kiinduló pontja is a térségbe kerülhet. Hasonló létesítmény csak a Fertő tó partján van Fertőmeggyesen.
A térség egyházi műemlékei szintén alkalmasak minőségi rendezvényi helyszínnek. Ezek bevonása nem infrastrukturális ?csak? marketing és szervezési feladat. A programok jó szervezésével a minőségi egyházzenei események színesíthetik a kulturális kínálatot.
Az ingatlan kulturális örökség fejlesztése
Az ingatlan kulturális örökség a Tisza-tavi térség egyik kitörési pontja lehet. A terület erőssége a világörökségi területek mellett a kulturális örökség és az épített környezeti emlékek sokszínűsége. A két régió, négy megye és hat tájegység igen változatos hagyományok kialakulását tette lehetővé. Az értékeknek ez a gazdagsága nem csak a szokásokban, tájban, hanem az építkezésekben is megmutatkozik (történeti emlékhelyek, kastélyok, kúriák, szülőházak sor van a környéken).
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) felmérése szerint a térség gazdag műemléki portfólióval rendelkezik. Jelentős a védett egyházi és világi műemlékek száma. A KÖH nyilvántartásában többek között az alábbi védett épületek, építmények találhatók: 2 híd, 4 középület, 52 egyházi épület, 13 kúria, 5 kastély, 34 népi ház, 12 agráremlék, 5 csárda.
A nemzeti és a helyi identitástudat megtartása fejlődése szempontjából elengedhetetlen a meglévő értékek kibontakoztatása, új funkciókkal való megtöltése. A kulturális örökség értékeinek védelme országos és helyi szinten egyaránt általában anyagi nehézségekbe ütközik. A kulturális örökség védelme és az elemek hasznosítása szorosan összefügg a kulturális turizmussal. A hiányos források bővítésének is ez az egyik lehetősége. A térségben még sok településen él a népművészet, a hagyományos kézműipar. Ápolása, tovább örökítése csak abban az esetben biztosított, ha arra szolgáló épületek helyet adnak a tevékenységnek és egyéni, vagy közösségi kezdeményezés felvállalja ezek szervezését rendezvények, vásárok, kiállítások formájában.
Örökségvédelem hasznosítás nélkül nem összeegyeztethető a fenntartható fejlődés fogalmával. Ez egyben generálja is a turizmussal való szoros kapcsolat kialakítását. A KÖH adatbázisában rögzített védett épített értékekre felfűzhető több jellegében egymást kiegészítő, vagy egymásra épülő tematikus út is, például népi műemlékek, kisnemesi kúriák, egyházi műemlékek, temetők felfedező útja, ami kapcsolódhat egy már tervezett fürdők útjához. A kulturális értékek tematikus utak formájában való turisztikai hasznosítása, illetve az ennek alapjául szolgáló együttműködési hálózatok kialakítása és működtetése megkívánja az együttműködő felek között a folyamatos kommunikációt, a különböző érdekek és értékek ütköztetését, a közös megoldások kidolgozását, a közös cselekvési programok kialakítását és megvalósítását, tehát mindenképpen dinamizmust biztosít. A résztvevők önálló kulturális identitásának alapján a tematikus utak létrehozása során ki kell, hogy alakuljon egy olyan közös kulturális imázs, amely vonzó a turisták számára, és amellyel minden résztvevő képes azonosulni.
A tematikus út kiindulópontja és jelentős térségi turizmusszervező erő, önálló országos célpont lehet egy új skanzen kialakítása, ahol a történeti életmód élő bemutatóhelyét, és egyfajta térségi fogadóközpontot kellene kialakítani. A szabadtéri múzeum jól reprezentálja az adott tájegység, jelen esetben több tájegység építészeti hagyományait, a ma már kuriózumszámba menő mesterségeket, a helyi művészetet, folklórt.
A Kulturális infrastruktúra fejlesztésének hatása
A fejlett infrastruktúra lehetővé teszi a természeti és kulturális erőforrások attrakcióvá válását, turisztikai termékké szervezését, elősegíti a turisztikai kereslet térbeni és időbeni diverzifikációját, a szezon meghosszabbítását, ezzel nagymértékben befolyásolja egy-egy turisztikai célterület jövedelem-termelő képességét. Magasabb színvonalú szolgáltatás több bevételt, és hosszabb tartózkodást generál. A kulturális infrastruktúra jelentős mértékben hat a vendégek elégedettségére és ezzel egy adott turisztikai célterület hosszabb távú piaci sikerére.
A kulturális infrastruktúra fejlesztésének fontosságát igazolja, hogy a megvalósuló projekteknek köszönhetően javul a szolgáltatások színvonala, új komponensekkel, élményekkel bővülnek a már meglévő szolgáltatások. Az externáliás hatások miatt jelentős munkahely növekedés várható, a fejlesztések közelében nőnek az ingatlanárak, és javulnak a környezet elégedettségmutatói.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy a Tisza-tó fejlesztésének elengedhetetlen, és a jövő szempontjából stratégiai területeként kell foglalkozni a kulturális infrastruktúra fejlesztésével.
Pálmai Éva
projektfejlesztési szakértő
