2025.08.27. (szerda)

Verseghy megérkezett

Verseghy megérkezett

Dátum:

Ezen a második világháború előtt kiadott szolnoki képeslapon nem az előtérben lévő békás szökőkút és nem is a háttérben látható Tisza szálló az igazán érdekes, sőt még csak a közterület akkori elnevezése - Tóth Tamás park - sem, hanem a már a helyén lévő Verseghy Ferenc-szobor.

Ezen a második világháború előtt kiadott szolnoki képeslapon nem az előtérben lévő békás szökőkút és nem is a háttérben látható Tisza szálló az igazán érdekes, sőt még csak a közterület akkori elnevezése – Tóth Tamás park – sem, hanem a már a helyén lévő Verseghy Ferenc-szobor.

Az első világháború után felerősödő szolnoki Verseghy Ferenc-kultusz egyik fontos pillanata volt, amikor a vármegyeháza és a Tisza között 1926-ban kialakított parkban felavatták a valahol a közelben született költő mellszobrát. A Szolnoki Művésztelephez kötődő Borbereki Kovács Zoltán alkotását 1934. szeptember 30-án leplezték le a Tisza szálló belvárosi híd felé eső kerítésének a közelében, és igazi kuriózum, hogy az elmúlt évszázadot nemcsak túlélte, de azóta is ugyanazon a helyen áll. Ez utóbbi kitétel még akkor is igaz, ha a felvilágosodás költőjének szolnoki szobra állt már a Tóth Tamás és a Marx parkban is, ami csak a rendszerváltás óta viseli a nevét.

A budapesti Barasits gondozásában megjelent, a Tisza-szállóra koncentráló képeslap persze akkor válik igazán érdekessé, ha mellé tesszük, mondjuk, az ugyancsak fővárosi Weinstock Ernő pár évvel korábbi kiadványát. Az idősebb – ennek ellenére jobb minőségű – képeslapon ugyanis jól látható, hogy mi volt 1934 előtt a Verseghy-szobor helyén. Először is egy ugyanolyan magas talapzatra helyezett, viszonylag nagy amfora, amiből ma is látható három, 1926-os vésettel a parkban. Korábban már írtam róla a blogSzolnokon, hogy ezekből eredetileg négy darab állt ezen a közterületen. Kettő talán ugyanazon a helyen van, ahová közel száz éve tették őket. A harmadik a parkon belül vándorolt, szerintem éppen a képen látható. A negyedik pedig előbb elhagyta ezt a környéket, majd feltűnt a mai 56-os park, később pedig az Eötvös téri víztorony tövében, hogy aztán nyoma vesszen.

További érdekesség, hogy a Verseghy-szobor elhelyezése érdekében – legalábbis a régebbi fotó tanúsága szerint – nemcsak az amforát kellett eltávolítani, de egy közvilágítási lámpaoszlopot, illetve egy padot is. Ugyanakkor a két anzikszot összehasonlítva az is feltűnhet, hogy szűk évtized alatt mennyit változott a park növényzete, hozzátéve, hogy lassan száz éve ez egy gondozott közparkja Szolnoknak. És egyébként éppen a növényzet árulja el, hogy a már a Verseghy-szobrot is mutató képeslap lekorábban 1935 nyarán készülhetett, hiszen a szoboravató ősszel volt, azaz utána hónapokig nem lehetett ilyen dús növényzettel megörökíteni Borbereki Kovács Zoltán alkotását.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Hermész a Korzóra kacsint

Faragó Sándor papíráruháza valamikor a múlt század húszas éveiben jelentette meg ezt a hibás feliratú szolnoki képeslapot. Ami a mából nézve azért különösen értékes, mert az egykori Gorove, ma Kossuth utca déli oldala a fotózás évtizedének végéig volt csak ilyen.

„Pláza” a közházban

Közismert, hogy Szolnok a megyeszékhelyhez méltó városházát kölcsönből építette 1882-84 között. A hitel visszafizetése pedig az épület földszintjén sorakozó üzletek bérleti díjából történt. A mellékelt képeslap azt is igazolja, hogy jó befektetés volt egykor a Kossuth téren üzletet működtetni, hisz akadt olyan, amelyik évtizedekig működött Szolnok egyik "plázájában".

Régi Szapáry ismét

Ezt a szinte fotópapírra nyomtatott képeslapot biztos, hogy 1949 után adták ki. Abban azonban bizonytalan vagyok, hogy a fotó is ugyanakkor készült-e. A bankok feliratai miatt gyanús, hogy a kép kicsit régebbi.

Meztelen nő helyett nyugati kocsi

Se FIAT, se Szolnoki Cukorgyár reklám. Hanem az egyébként tetszőleges épületek komplett kivitelezésével foglalkozó szolnoki ÉPSZER Vállalat, negyven évvel ezelőtti, jellegzetes reklámhordozója, azaz 1980-as kártya naptára. Aminek kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lehetett jó ötlet egy 9 éves nyugati autót rátenni a képre.