A bíróságról 1924 előtt készült fotó kapcsán, három éve már elmélkedtem azon, hogy a megyeházával szemben, a Dózsa György út talán nem keskeny utcának, hanem széles térnek indult az előző századforduló környékén. Az Arcanum-on talált képeslapok miatt veszem elő ismét a témát.
Volt tér vagy sem?
(Nyári ismétlés. Ez az írás 2014. május 8-án jelent meg először.)
Az Arcanum.hu oldalon Szolnokról is nagyon sok régi képeslap érhető el. Ezek között böngészve találtam rá ismét arra a három évvel ezelőtti témámra, miszerint a bíróság épületének főhomlokzatát eredetileg nem a megyeháza felé tervezték, hanem az akkori Werbőczy utcára. Ezt akkor az épületnek azzal a hangsúlyos középső részével magyaráztam, ami jelenleg alig vehető észre a szűk Dózsa György utcából. Ma is egyértelműnek gondolom, hogy a bíróság főhomlokzata az, csak éppen a felépítése után megváltozott a környék beépítési terve. Mert azt nem hinném, hogy a megyeszékhellyé váló Szolnok ezen fontos épületét egy mellékutcába akarták volna eldugni. Illetve, ha a tervezés időszakában is sejtették volna, hogy a Dózsa György út túloldalán lévő telkek beépülnek, akkor biztos, hogy a mai Kossuth Lajos utcára kerülnek a fő hangsúlyok.
Egyébként ezt a sehol és semmivel nem bizonyítható felvetésemet azzal a szubjektív véleménnyel is alá tudom támasztani, hogy a megyeháza és a kaszinó épülete is sokkal impozánsabban hatna, ha nem egy utca oldalán, hanem egy tér végén állna. Ráadásul nekem kicsit úgy tűnik, hogy a megyeháza boltíves bejárata ezért is került a Dózsa György út végére.
De persze lehet, hogy ennek az okoskodásnak semmi alapja nincs. Hiszen, ha az Arcanum-on most talált képeslapokat nézzük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a Gorove utcai palotasorból kifejezetten hiányzik az Első Magyar Biztosító bérháza. Bár, ha a második képeslapot – amelyiken a konflis háttal van nekünk – böngésszük, nyugodtan mondhatjuk, hogy a megyeháza felől nézve egyáltalán nem hiányzik a fotó jobb széléről semmi. Ezt a képet ugyanis nagyjából a megyeháza Kossuth tér felőli sarkánál állva készítették, bal kéz felől a kaszinó földszintje látható, jobb oldalon viszont egy parknak tűnő rész.
Nem mernék rá megesküdni, de a fák mérete alapján úgy tippelném, hogy ez egy olyan fotó, ami még azt megelőzőn készült, hogy 1900-ban átadták volna a Mezőgazdasági Takarékpénztár szecessziós épületét az Arany János út sarkán. Tehát ez a jobb oldalon inkább ligetes részt mutató képet akár úgy is értelmezhetem, hogy ott valóban egy parkszerű terület volt, vagy azt terveztek oda. Ugyanakkor a Mezőgazdasági Takarékpénztár épületének elkészülte se tette volna lehetetlenné, hogy a Dózsa, akkor még Werbőczy út egy szélesebb utca vagy akár egy parkos közterület legyen. Amint azt a bíróság építése előtt, az 1890-es évek elején szerintem gondolták.
Amennyiben így is, akkor sincs semmi meglepő abban, ha két évtizeddel később megváltoztak a tervek. A városok fejlődése ugyanis már csak ilyen. Főleg, ha egy pénzes befektető jelenik meg a színen. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy az Első Magyar Biztosító valami központi helyen akarta felépíteni a bérpalotáját, hiszen így lehetett a lehető leginkább rentábilisan működtetni. És, ha netán volt egy üres, parkszerű közterület, azt simán be lehetett áldozni egy kis bevétel fejében.
Nem tudom. Csak nézem ezeket a régi képeket, és úgy érzem, a bíróság épülete foglyul lett ejtve. Ki tudja?
