(Nyári ismétlés: Ez az írás 2015. február 24-én jelent meg először.)
A Tisza szálló árkádos folyosójának boltívoszlopain meglepő zászlótartókat lehet látni. Ha nem ezen a lassan kilencven éves épületen lennének, és csak a „címert” látnám, simán rávágnám, hogy valami munkásmozgalmi emlék. A bástyát imitáló, két zászló elhelyezésére alkalmas tárgy közepén ugyanis egy fogaskerék van, benne két egymásba kulcsolt kéz, amelyek még egy búzaszálat és egy tollat is tartanak. Ha az egykori Ságvári Művelődési Ház Szapáry úti homlokzatán látnám ezt, nem lennék meglepődve, hiszen a munkás-paraszt-értelmiségi összefogás klasszikus, a szocializmus idején előszeretettel használt ábrázolásáról van szó. Vajon mikor és miért kerülhettek a Tisza szálló díszes boltívei alá? A harmincas években készült képeslapokon ugyanis még nem láthatók.
Mindenesetre nemcsak itt találunk érdekes zászlótartókat a városban. A Tisza szálló mellett a Zounuk szobrot megvilágító lámpák egyik oszlopán például ott rozsdásodik egy hármas zászlótartó. Mivel ilyet csak a szállóhoz közelebbi oszlopon találni, nem hinném, hogy a mai szobor felállítása után szerelték fel. Sőt, mivel az egykor itt álló Lenin szobor mellett nem voltak zászlótartó rudak, feltételezem, hogy ez a rendszerváltás előtti fellobogózás maradványa. Ilyen szocializmusból ránk marad zászlótartókat egyébként két, anno kultikus épületen is találunk. A Kossuth téri 1-es irodaház földszinti ablakai között is ott vannak még a régi zászlótartók, illetve az egykori pártház mögötti tanácsterem külső faláról sem távolították el ezeket, holott az épületeknek már messze más a funkciójuk, mint negyedszázada.
Azt hiszem, hogy nem a fentiek a város legrégebbi, ma is a helyükön lévő, épületre szerelt zászlótartói. Ha tippelnem kellene, akkor inkább a Hatvanas épületének – az egykori Cukorgyári bérház – sarkán lévőre tennék. Csodálatos az a kétemeletnyi vasrúd, amivel kapcsolatban persze el nem tudom képzelni, hogy miként lehetett rá zászlót tenni. Egyébként nem ez az egyetlen ilyen zászlórúd a városban. A Lengyel légió utca „végén”, a park melletti – szerintem nagyon szép, talán bauhaus stílusú – lakóház oldalán is találunk egy kicsit kisebb, de stílusában nagyon hasonló zászlótartót.
Vannak persze olyan zászlótartók, amelyeket vagy a történelem sodort el, vagy a város átépítése. Emblematikus három zászlórúd voltak a Kossuth tér közepén, a Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékműve mellett, az ugyanazon a talapzaton állók. A hatvanas évek elején kerültek oda, és a szoborral együtt 1990 áprilisában bontották el őket, hogy aztán bő másfél évtizeden keresztül öt, fehér rudacska álljon a helyükön. A három régi, fekete oszlop érdekessége, hogy valamilyen címer is volt a végükön.
A Kossuth téri zászlórudakkal mutatott szoros „rokonságot” a pártház mellett egészen 2013-ig álló, ugyancsak három vasoszlop. Elhelyezésükre az állampárt székházának 1964-es avatásakor kerülhetett sor, és ha nincs az Agóra építés, talán az ötvenedik születésnapjukat is megérik. Egyébként eredeti, szocialista időkből származó zászlótartókat ma már – szerintem – csak két helyen találunk Szolnokon. Az egyik rúdtrió a Vízügyi székház és az olajos székház között áll, talán még működő felvonó szerkezettel. A másik hármas pedig a Pelikán szálló előtt, igaz elég rossz állapotban. Ez utóbbiak nem egyidősek a szállóval, hiszen az épületről készült első képeslapon még nem láthatóak.
Zászlórudak természetesen az elmúlt években is kerültek a város közterületeire. A legismertebbek talán a Kossuth téren álló három árboc, amelyeken a nemzeti trikolór mellett az unió és a város lobogói láthatók. Ehhez hasonlóakat találunk a Hild téren, az Aba-Novák Kulturális Központ sarkánál is. Mivel nincs rajtuk állandóan zászló, talán kevésbé feltűnőek a Hősök terén állók. És persze vannak ma már kereskedelmi célú zászlótartók is, mint amilyenek a Szolnok Pláza két bejárata mellett állnak. Hogy meddig, azt persze majd eldönti a történelem.
