2025.08.27. (szerda)

Félrelépni? Kötelező!

Félrelépni? Kötelező!

Dátum:

Nincs ebben az előadásban mélyenszántó gondolat, színháztörténeti bravúr, eget rengető rendezés. Ez csupán egy könnyű francia limonádé, amiben lubickolnak a színészek, és ami kétórányi felhőtlen szórakozást nyújt. Rengeteg röhögéssel.

Marc Camoletti Félrelépni tilos! című komédiája ugyanaz a klasszikus színházi limonádé, amilyenből a Miniszter félrelép sikerszériája született a fővárosi József Attila Színházban, vagy mint a színpadon és filmen is kiválóan működő Balfácánt vacsorára című opus. Olyan könnyed színházi darabok ezek, amelyek nem akarnak magvas gondolatokat magas művészi színvonalon értelmezni, csupán szórakoztatni szeretnének. Ehhez viszont olyan alapokat biztosítanak, amilyenek előállítására csak szakmájuk legjobb mesteremberei képesek. Véletlen és szándékos félreértések, egy kis kaland, helyzetkomikum, és egyetlen térben megelevenedik egy pörgős történet.

Egy-egy ilyen darabot elővenni főnyeremény. Főleg, ha a rendező nem önmagát akarja megvalósítani, hanem alázattal háttérbe húzódik, azaz csak levezényli a komédiát. Illetve, ha van lehetősége megfelelő szereplőkkel dolgozni, akik képesek megeleveníteni a leírtakat. Kiss Józsefnek ez sikerül a Szín-Mű-Helyben.

Szolnok primadonnájáról, Kertész Marcelláról újra kiderül, hogy nemcsak komikának elsőrangú, de prózai színészként is kiváló. A szobalány szerepében remekül tartja egyben a komédiát, játéka és jelenetei kiválóan lendítik előre a darabot. Ráadásul a szobaszínházi térnek köszönhetően arcjátéka még a hátsó sorból is élvezhető.

Viszont a darab legszórakoztatóbb szereplője Barabás Botond, aki félénk hódítóként eddig ismeretlen arcát mutatja, amiben végre a legkisebb erőlködés, manír, modorosság sincs. A jól megírt figura és a kiváló jelmez akár romba is dönthette volna Robert alakját, ami agyon csaphatta volna az egész komédiát, de Barabás Botond nem engedett a könnyű csábításnak. Egy szerethető, esendő, kedves alakot formál, aki mindezek ellenére mérhetetlenül mulatságos, és vannak pillanatai, amikor nem lehet mást csinálni, csak felhőtlenül, rázkódva röhögni.

Molnár Nikolett is a megszokottól eltérő szerepet kapott ebben a darabban. Végre nem a szende cselédlány, hanem a butácska, könnyű nő. És ebben is hibátlan. Sőt, ha nem vigyáz, és sokszor enged a csábításnak, akár ebbe a skatulyába is beleszorulhat, mert láthatóan ezt is kiválóan formálja.

Radó Denise először kicsit furcsa az elcsábulni akaró francia nő szerepében, de ahogy halad előre a történet, mind hihetőbb lesz a figurája. Sőt, a második részben, a gyáva kakadut vérbő szeretővé formálni igyekvő törekvései kifejezetten szórakoztatóak. Schnell Ádám megcsalásra készülő férje is hasonló: kicsit lassan lendül bele, de amikor már ott van a lakásán a pinkbe öltözött nőcske, minden jelenete élvezhető.

Csak akkor váltsanak jegyet a Félrelépni tilos! című komédiára, ha nevetve szeretnének kikapcsolódni, és nem akarják az agyukat túlzottan használni. Menjenek, üljenek be, lazítsanak, engedjenek a könnyű csábításának, és röhögjenek egy jót. Nincs ebben semmi szégyellni való, nincs ebben a darabban semmi rossz. Sőt, azt mondom, minden évadban kellene legalább egy ilyen, mert láthatóan nemcsak a nézőtér lubickolt a könnyedségben.

(A fotók a Szigligeti Színház honlapjáról származnak.)

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A show folytatódik

A Czukor Show című magyar filmről megjelent elmarasztaló kritikák ugyanazon a tévedésen alapulnak. Dömötör Tamás filmjét a délutáni, fogatlan beszélgetős tévéműsorok dokumentarista paródiájának akarják láttatni. Holott nem az. Hanem egy elsőfilmes egészen jó játékfilmje. Szolnoki szereplővel!

Ipar- és helytörténet

Minden bizonnyal a felszabadulás harmincadik évfordulójára jelentette meg a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat (TITÁSZ) a Tiszántúl villamosításának története 1888-1972 című kiadványt. Nagyon debreceni könyv. Számtalan érdekes szolnoki vonatkozással.

Hop on hop off 100 éve

Szolnokra is van utalás Benedek Szabolcs Vörös, mint a vér című, alig egy hónapja megjelent regényében. A szolnoki kötődésű író új könyve egy különleges időutazás az éppen száz évvel ezelőtti Magyarországon, ahol olyan történelemből ismert alakok bukkannak fel, mint Korvin vagy Szamuely.

Lesz jövőre is?

Az ötlet zseniális volt. A kivitelezés lehetett volna jobb is. Remélem, nem egyszeri és megismételhetetlen alkalomról van szó, hanem egy jó kezdetről. Aki nem látta, bánhatja. Gyermekbetegségeivel együtt is tetszett a Zsaru Napok az Aba-Novák Kulturális Központban.