2026.04.23. (csütörtök)

Szolnoki házak (24.): Szapáry 18.

Szolnoki házak (24.): Szapáry 18.

Dátum:

A Sütő köz és a Szapáry sarkán álló, egykori rendőrség épületéről alig tudok valamit. Pedig biztosak lehetünk abban, hogy ez megóvásra érdemes ház valamikor az előző századfordulón épült, és az egykori szolnoki korzó első három, emeletes épületének az egyike.

Akinek szolnokiként a kilencvenes évek előtt már meg kellett újíttatnia a személyi igazolványát, az biztos, hogy megfordult a ma a Szapáry út 18. szám alatt található épületben. Már csak azért is, mert mielőtt az egykori szovjet laktanya területére költözött volna a városi rendőrkapitányság, ebben, az egyébként nem túl nagy épületben székelt. Csak feltételezem, hogy maga az ingatlan a negyvenes évek második felében, az államosítások idején került a rendőrség birtokába. Aki pedig itt csináltatott személyit, az azt is pontosan tudja, hogy az épület hátsó részéhez, ma a Sütő köz felől látható szárnyban fogda is volt. A Szapáry utca felőli oldalán jelenleg optika és pékség, az emeleten és hátul számtalan iroda működik ebben a száz évesnél biztos, hogy öregebb épületben.

Ha jobban megnézzük kívülről ezt az alápincézett, egyemeletes, klinkertégla berakásos, díszes tetőszerkezetű épületet, akkor észre kell vennünk, hogy erősen kilóg a szolnoki házak sorából. Nem vagyok építész, így elsőre nekem Kós Károly stílusa ugrik be, illetve a tetőnél látható fa gerendák miatt kicsit németországi épületekre emlékeztet. Hasonló ház szerintem nincs a városban, maximum a Magyar utcában, az Árkád-parkoló mellett álló épülettel mutat némi rokonságot. Emiatt is szeretnék többet tudni erről a viszonylag rendben tartott, bár komoly galamb-tanyaként is működő, ezért iszonyatos madárpiszokkal körülvett házról.

Régi képeslapok tanúbizonysága szerint ugyanis az eredetileg a Szapáry út 11. szám alatt álló ház az utca első három, emeletes épületének egyike, de még az sem zárható ki, hogy éppen az első. A címért a Baross sarkán álló, ma sárga színű, egykori Kidlovics-bazárral, illetve az 1895-ben átadott Nemzeti Szálloda épületével versenyez. Mivel 1900 előttről elég kevés képeslap ismert a környékről, nehéz eldönteni a sorrendet. Az biztos, hogy egy 1905-ben feladott lapon ez a ház már látható, miközben a mellette álló bérpalota, illetve a Sütő köz túloldalán lévő, sarki ház még nem áll. Ezek ugyanis jóval később, szerintem csak az első világháború után épülhettek.

Kérdés, hogy a Szapáry út 11. szám alatti telekre, még Molnár utca korában építkezett-e valaki? Vagy úgy is feltehetjük a kérdést, hogy a még poros, nem túl jelentős utcában a Nemzeti Szállót építtető Fischbein Fodor Dánielen kívül más is látott-e fantáziát az 1890-es évek elején? A magam részről nem zárnám ki, hogy nem Fodor – aki a Magyar Király Szálló működtetőjeként egyébként is komoly kapcsolati hálóval rendelkezhetett a városban – volt az egyetlen, aki a jövő korzóját látta ebben az utcában. Sőt, azon se lepődnék meg, ha kiderülne: Fodor csak ennek a titokzatos háznak a felépítése után döntött úgy, hogy az város akkori legnagyobb középületét – a templomokat nem számolva – ebben az utcában építi fel.

A magas pinceszint miatt nem gondolnám, hogy a házban eredetileg is üzletek működtek volna a földszinten. Inkább egy gazdagodó polgár otthonának tippelem, aki esetleg még irodákat és bérlakásokat helyezett el az épületben. A századforduló környékén készült képeslapokon azonban úgy látom, hogy a háznak a lenyesett sarki síkon is lehetett egy bejárata. De mindez csak találgatás.

Ami azonban bizonyos – és ez számomra csak ennek a háznak a kapcsán derült ki -, hogy a negyvenes években nemcsak az utca nevét változtatták meg, de a számozás irányát, így pedig a páros és páratlan oldalt is felcserélték. Azaz a régi Szapáry út a Baross utca felől indult, ezért a Sütő köz sarkán lévő ház a 11-es számú telekre épült. Míg ma, a Tisza felől számozódik ez a közterület, így bár a ház nem lett odébb tolva, ma a 18. szám alatt található.

(Ha valaki bármit tud ennek a háznak a múltjáról, kérem, ossza meg velem!)

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egykori kora tavaszok

Tanulóváros a vasútállomásnál, olajosok által támogatott iskolabővítés az Abonyi úton, 90 fős vetítőteremmel megálmodott moziüzemi székház, és egy meg nem épült 1000 fős sportcsarnok.

Szolnok 900 (27.): Az összefogás lapja?

A szolnoki székhelyű, de megyei érdekeltségű Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat grafikus képeslappal köszöntötte a 900 éves várost, amire a Volán és az Állami Biztosító is rákerült.

Amiről egy ’73-as naptár mesél

Kordokumentum. Abból az időből, amikor még érdemes volt a tévéket megjavíttatni. Helytörténeti forrás, hiszen arról is árulkodik, hogy 1973-ra már négy ABC-je volt a helyi ÁFÉSZ-nek.

Tényleg az utolsó fahíd

Tévedtem. Szolnoknál nem 1909. március 15-én ívelt át utoljára fa közúti híd a Tiszán, hanem 1945 nyarától talán 1946 első feléig. A „szép Tisza-híd” romeltakarítási fotói igazolják ezt.