2026.06.15. (hétfő)

Elfelejtett asztalok 2.

Elfelejtett asztalok 2.

Dátum:

K. Zsolt: A mi házunk előtt is volt ilyen betonasztal. Amihez hol a nagyobb srácok, hol meg a fateromék nem engedtek oda, mert ők ütögettek. Aztán középiskolásként már nem is akartunk pingpongozni, mert inkább bandáztunk az asztaloknál. Ha ránézek ezekre, nekem az első csók meg az első cigi jut róluk eszembe. Sajnálom.   T. Bandi: […]

K. Zsolt: A mi házunk előtt is volt ilyen betonasztal. Amihez hol a nagyobb srácok, hol meg a fateromék nem engedtek oda, mert ők ütögettek. Aztán középiskolásként már nem is akartunk pingpongozni, mert inkább bandáztunk az asztaloknál. Ha ránézek ezekre, nekem az első csók meg az első cigi jut róluk eszembe. Sajnálom.

 

T. Bandi: Jó sok nyári záport vészeltünk át alattuk. És persze pingpongoztunk is, sokat. Klassz volt nagyon.

 

K. Zsolt: Ja, még annyit, hogy az öcsémék már nem is nagyon pingpongoztak rajtuk. Nekik az az asztal volt a vár, meg a bunker, meg minden. Az egész nyarat ott töltötték.

 

F. Bea: Az Adyn levő asztalokon még ma is szinte naponta ütögetnek fiatalok, gyerekek.

 

J. János: Tisztelt Szerkesztő! Szórakoztat, amikor ezeket a régi dolgokat el

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Van még több

Eötvös téri víztorony, néhai bölcsőde a torkolatban, Kossuth utcai palotasor, tárház, egykori malmok. A pusztuló Tisza szálló melletti felsorolást a szolnokiak gyorsan kiegészítették.

Boomerek csúszdája

Akik a nyolcvanas években már vagy még csúszdáztak Szolnokon, összefutottak egy emlékre a Bölény/Bika-csúszda kapcsán, amiről egyéb funkciói mellett gyártásának körülményei is kiderültek.

Én nyomorult

A Baross 40. előtt a járdán parkoló autóról megjelent írás kapcsán erős vélemények „hangzottak” el. Gondoltam tehát, tegyük tisztába az ügyet. Ha már változást nem lehet elérni.

Tasi taxi Fecskével

A blogSzolnok Album rovatában jelent meg egy fotó a vasútállomástól induló konflisról. A kép hátulján ez szerepelt: „Szolnok utolsó konflisa, 1966”. A közös emlékezet azonban mást mond.