2025.08.27. (szerda)

Az első magyar szamurájról

Az első magyar szamurájról

Dátum:

A Furkó Kálmán életéről szóló, Az első magyar szamuráj című könyvet december 6-án mutatják be a szolnoki Agórában. A mester 70. születésnapján jött ötletből alig egy év alatt született kötetről a szerzővel, a korábban több szolnoki lapnál is dolgozó L. Murányi Lászlóval beszélgettünk.

– November közepén jelent meg Az első magyar szamuráj című könyved, ami Furkó Kálmánról szól. Ez egy interjúkötet, korábbi cikkek gyűjteménye, egy válogatás a mester életéről, avagy a nevében írtál egy kvázi önéletrajzi munkát?

– Egyik sem, és mindegyik egy kicsit. Egyetlen műfajba sem tudnám besorolni. Végigbeszélgettük Furkó Kálmánnal az élete történetét, amihez kiegészítő interjúk készültek a hazai és a nemzetközi karateélet ismert alakjaival, akik természetesen a mesterről mesélnek. Miután pedig Furkó Kálmán katona is volt, egykori katonatársak is beszélnek az ezredesnek erről a másik életéről. Megszólal a könyvben többek között az azóta mesterré vált tanítványok közül a legendás Bódi István, Borza József, Brezovai Sándor trió, a kiokusin karatét Magyarországra behozó, Svédországban élő Mészáros Attila, a magyar kiokusin karate nagy barátja, a 8 danos Howard Collins, vagy éppen a japán Kendzsi Midori, a Shinkyokushin világszervezet vezetője. A daliás katonaidőkről pedig két egykori felderítő-parancsnok, Fricz Sándor ezredes és Kiss Lajos alezredes mesél.

– Évtizedek óta vagy Szolnokon újságíró, majdhogynem kortársa Furkónak. Korábban is írtál róla, követted az életét?

– Nem vagyok sportújságíró, így korábban csak távolról szemléltem Furkó Kálmán tevékenységét. Illetve a kilencvenes évek közepén, a Szolnokon akkor megjelenő Telegráf című hetilapba készítettem vele egy nagyinterjút, de utána nem maradtunk kapcsolatban. Úgy gondolom azonban, ez a könyv jobb lett attól, hogy „kívülről jött” ember csinálta, nem egy sportújságíró, akit kötnének a karatés világ belső viszonyai. És nem is egy katonai tudósító, akit meg az egyenruha világ vitt volna el.

– Honnan az ötlet, hogy éppen most jelenjen meg egy ilyen könyv Furkó Kálmánról?

– A gondolat Kardos Tamás barátomé, a könyvet kiadó Fotogruppe Kft. tulajdonosáé, akivel egyébként ez már a negyedik „közös gyermekünk”. Furkó Kálmán hetvenedik születésnapja alkalmából, 2017 januárjában tartottak Szolnokon egy nagyszabású rendezvényt, ahol a mestert köszöntötték. Ott volt az akkor regnáló, illetve a később őt váltó honvédelmi miniszter, a karateszövetség elnöke, a város vezetői. A fehérasztal mellett hangzott el, hogy itt él egy nemzetközileg elismert sportember, aki nagyot alkotott a karatéban és a katonai közelharckiképzésben is, de még nem született a munkásságáról könyv. Tamásban fogalmazódhatott meg a gondolat, hogy akkor majd mi megcsináljuk. Engem már ő kért fel, gondolom, a korábbi közös munkáink miatt.

– Kinek szólhat ez a könyv? A sportolóknak? Olyanoknak, akik ismerik Furkó Kálmánt?

– Szándékaim szerint mindenkinek, aki szeret belefeledkezni egy-egy nagyon érdekes, változatos, sok tekintetben példaadó életút részleteibe. A sportolók persze kiemelt közönsége lehetnek a könyvnek, hiszen az a fanatizmus, ami Furkó mestert jellemezte egész életében, tanulságos lehet minden sportolónak. Miután pedig Furkó Kálmán élete nagy részét a Tisza partján töltötte, remélem, hogy a szolnokiak számára is érdekes lehet a könyv.

– Tavaly ilyenkor még a depresszióról szóló könyvedben voltál benne, közben említettél egy másik munkát is. Mikor értél rá ezt megírni?

– Nagyon szép időszaka ez az életemnek. Olyan feladatok jutnak, amiket nagyon élvezek. A júniusban, az Ünnepi könyvhétre megjelent depresszió-riportkönyvet januárban adtam le a Medicina Kiadóhoz. Azt a témát magamnak találtam ki, a magam örömére írtam, remélve persze, hogy a közönségnek is tetszeni fog. A depresszió-kézirat leadása után, januárban, szinte azonnal hozzáfogtam a Furkó-életrajzhoz. Június végére végeztem vele, úgyhogy szeptember óta már az újabb riportkönyvem anyaggyűjtésén dolgozom. Ez a szenvedélybetegségekről, a függőségekről szól majd, és reményeim szerint a jövő év végén jelenik meg.

– December 6-án délután négykor, az Aba-Novák Agórában lesz Az első magyar szamuráj könyvbemutatója. Mire számíthat, aki elmegy?

– Furkó mester aktív részvételével beszélgetünk a könyvről, az emlékeiről, illetve két meglepetésvendéget is hívtam: egy katonát és egy karatést. Remélem, az általuk hozott és elmesélt sztorik, történetek igazán élvezetessé teszik majd az estét, ami természetesen dedikálással zárul majd.

– Hol és hogyan kerül forgalomba a könyv?

– Egyelőre a szolnoki Bedő Antikváriumban és a Fotogruppe Kiadónál lehet személyesen megvásárolni, illetve a www.kottafutar.hu oldalon megrendelni a könyvet. Az új esztendőben tervezi a kiadó, hogy szélesebb körű könyvesbolti forgalomba is kerül a kötet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Híd az ArtJárón

A Híd Színház improvizációs műhelyéhez is csatlakozhatnak azok, akik július 2-án kilátogatnak az idén 120 éves Szolnoki Művésztelepet ünneplő ArtJáró fesztiválra. A Rigó József vezette társulat Prometheus történetét viszi közönség elé. A Híd vezetőjével erről és az idei terveikről beszélgettünk.

Az első képviselőnőről

Az első nő Szolnok város képviselőtestületében címmel tart előadást Dr. Gergelyffy Gézáné Graff Irénről Bojtos Gábor és Mészáros Attila. A november 16-ai, a Városházán tartandó Levéltári estek különleges témájáról beszélgettünk a megyei levéltár kutatójával, Bojtos Gáborral.

Csipkévé csavargatni a múltat

A Levéltári esték májusi előadására Szathmáry István újságírót kérték fel, aki május 18-án Egynapos halhatatlanság címmel az újságírás és a múlt kutatásának illetve bemutatásának kapcsolatáról beszél, és reményei szerint vitatkozik is. A "cérnából csipke készítés" titkairól kérdeztem.

Szolnoki fejlesztések a 20-as években

"Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - Idegenforgalmi-fejlesztési törekvések Szolnokon a két világháború között címmel tart előadást Fülöp Tamás történész március 29-én a Levéltárban. A Levéltári esték következő témájáról az intézmény korábbi igazgatójával beszélgettünk.