2025.10.14. (kedd)

Strand és utasszállító

Strand és utasszállító

Dátum:

Utasszállító repülő állt négy évtizede a Tiszaligeti strand bejárata előtt, a hátsó kerítése közelében pedig egy MIG vadászgép. Szolnok rekreációs területének beépítése és elnevezése alig hat évtizedes múltra tekint vissza, bár sok minden történt ott a 19. század végétől. Élő blogSzolnok előzetes.

Szerintem fontos rögzíteni, hogy a 19. század végén létrejött Móricz-liget és a hatvanas évek eleje óta Tiszaliget névvel jelölt terület nem ugyanaz és főleg nem ugyanakkora. Képek bizonyítják, hogy a mai Tiszaliget területének jelentős része – megkockáztatom, hogy 80-90%-a – egy sokszor fák nélküli, leginkább bokros, füves, talán mocsaras árterület volt az ötvenes évekig. Ahhoz, hogy a mai Tiszaliget megszülethessen, szükség volt arra a gátépítő munkára, ami valamikor az ötvenes évek végén indult, a hatvanas években újabb lendületet kapott, és a levonuló árvizek után újra és újra szükségessé vált, de közben megteremtette a „körgátat”, azaz kijelölte a liget határait.

Ugyanakkor elvitathatatlan tény, hogy a belvárosi Tisza-híd szandai hídfője közelében a 19. század végén elkezdett kiépülni a liget, amit leggyakrabban Móricz-liget néven emlegettek. Egyes leírások szerint legalább két vendéglő és az evezős egylet csónakháza működött a sétautakkal „szabdalt” fák árnyékában. Valószínű azonban, hogy mindezeket az 1919-es harcok, a román hadsereg ostromai elpusztították. Ám a Tisza bal partja a ligetnél a két háború között sem ürült ki, hiszen nemcsak a Tisza-híd lábánál, de lentebb, nagyjából a Tisza szállóval szemben is volt egy letisztított strand, amihez még kosaras stég is tartozott.

A liget újbóli „meghódítása” az ötvenes években indult, nagyjából ugyanúgy a szandai úthoz közel eső részen, mint a 20. század elején. Itt kapott helyet a szolnoki Vidámkert, ami általában csak hétvégente várta a vendégeket, és olyan „attrakciói” voltak, mint az átfordulós hajóhinta vagy a kerékpáros sergő. A nagy tervekből 1956-ig persze nem lett semmi, így álom maradt az akkor 80 millió forintosra tervezett beruházás, a Közlekedés Műszaki Egyetem szolnoki campusa, aminek elkészülte egészen más irányt adhatott volna a terület történetének. A mai Tiszaliget – kezdetben Tisza-liget – igazából csak 1956 után született meg, miután az ötvenes évek végén komoly tervek születtek a beépítésére.

A Tiszaliget „megszületése” szorosan összefügg a stranddal és a társadalmi munkával. Ez utóbbi nélkül valószínűleg létre sem jött volna, hiszen az első nagyobb beruházás, az úttörőtábor, de a terület megtervezése, a feltáró út megépítése, de még a körgát kialakítása is jórészt így történt. Aminek az egyik leglátványosabb következménye a vállalati üdülősor kialakítása lett a folyópart közelében. Saját üdülőház építésére ugyanis csak azok a szolnoki vállalatok kaptak lehetőséget, amelyeknek a dolgozói a legaktívabban vették ki a részüket a tiszaligeti társadalmi munkákból. Azaz nyugodtan kimondhatjuk, hogy a rendszerváltás után privatizált illetve elbontott üdülőkben is nagyon sok szolnoki verejtéke volt benne.

A strand pedig azért volt fontos, mert bár 1964-ben nem sikerült megnyitni, a következő évtől valóban feltette Szolnokot a magyarok és a baráti szocialista országok turisztikai térképére. Az 1965. május elsején megnyílt, és a nyolcvanas évekig folyamatosan fejlesztett strandfürdő miatt készült el a ma már nem létező camping, és nyílt meg a motel is, miként a Touring Hotel építését is motiválhatta a strandolók igénye. Az igazi fejlesztési boom a hetvenes években érte el a Tiszaligetet, amikor az Aranylakat után felépült az új stadion, a sportcsarnok, a Touring, a KRESZ-park, a pártiskola, és lényegében folyamatosan bővült az úttörőtábor és a KISZ-iskola is. A rendszerváltásig csak a gondnokok laktak a Tiszaligetben, és nem a kiszolgáláshoz kapcsolódó munkahelyeket is csak a KÖTIVIZG tartott fenn a területen. Egyébként tényleg a sport, a kikapcsolódás, a szórakozás, azaz a rekreáció helyszíne volt a liget.

Akiknek a rendszerváltás előttről vannak szolnoki emlékeik, azok biztos, tiszaligetit is fel tudnak idézni. A május 1-jei felvonulás itt ért véget, a Tiszaligeti Napok évtizedes múltra tekintettek vissza, de az árvizek vagy éppen az itt töltött iskolai vagy családi programok is sokaknál előjöhetnek. Engem a strandhoz fűznek a legjobb élmények, amelyek a nyolcvanas években mindig összekapcsolódtak a haditechnikai park felkeresésével és a fürdő bejárata előtt, nagyjából a mai Garden Hotel helyén álló utasszállító repülőgépbe való bemászással. A haditechnikai park a strand hátsó kerítése és a csónakázó tó között, a mai teniszpályák mögött volt, és a hetvenes évek elején már létezett, sőt 1974-ben a katonai főiskola KISZ-esei fel is újították. Hogy az utasszállító mikor került a Tiszaligetbe, arra eddig nem találtam utalásokat. Az azonban biztos, és ezt képpel is tudom bizonyítani, hogy még a nyolcvanas években is ott állt a buszok által is használt út mellett.

Talán lesznek majd olyanok az Élő blogSzolnok Anno december 2-ai előadásán a Tisza moziban, akik a repülő „megérkezésére” is választ tudnak adni. Ezeket a helytörténeti előadásokat ugyanis részben azért is tartom, mert a nézők között mindig akad, aki újabb érdekes adalékokkal tud szolgálni az általam elmondottakhoz. Volt, aki egy visszavont képeslap történetét tudta feleleveníteni, más az orosz laktanyák börtönében tett látogatását, vagy éppen a Fáklyavivő és a repülőtéri Fodor Ferenc klub összefüggését világította meg. Remélem, így lesz ez az Évek szállanak az árnyas fák alatt című, a Tiszaliget történetét bemutató előadásom után is.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bűnös város?

A nyár legforróbb ötven napjában Szolnokról megjelent cikkek 75%-a valamilyen bűnügy kapcsán említette a várost. A kultúra és a gazdaság együttesen nem érte el a 7%-ot. Hírünk az országban.

Hatvanból hat

Szép lett volna, ha a Szolnok 950 keretében megnyílik, és nem azt kell újra leírni, hogy 2019 óta zárva. Eddigi 60 évéből 6 év vendégek nélkül telt. Ma se tudjuk, meddig lesz így.

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Miért hagyjuk?

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?