A fekvőrendőr után itt az új szolnoki találmány a fekvőtábla. Négykézláb közlekedőknek mutatja meg egyértelműen az irányt és a teendőket. Elsősorban is azoknak, akik olyan erősek egy-egy, a belvárosban átmulatott éjszakán, hogy egy táblával is könnyen elbírnak. Persze lehetne az is a cím, hogy: Ismét szellemi óriások jártak Szolnokon. Vagy: A kocsmák haszna. Vagy: Gyűlnek a romok a bulik után. Tessék választani!

Lehet, hogy guinness rekordnak kellene bejelentenünk a Mártírok útja végén, a néhai papírgyár közelében álló hét darab, évek óta csak fehéren villogó vasúti jelzőlámpát. Amelyek ki tudja, mikor "láthattak" utoljára mozgó vonatot? Talán vannak még közöttünk olyanok, akik a hét lámpa bármelyikét látták tilosat jelezni. Vajon ki fizeti ezt a hét fehér villogást?

E fotó készítése előtt két héttel adott koncertet a Tiszai hajósok terén a Bagossy Brothers. Feltételezem, a képen látható hágó - kerítés elem - akkor került a Tiszavirág híd tér felőli végéhez. Aztán a hídon felejtődött. Azóta követem sorsát reggelente. Várható volt, hogy önálló életre kel. Valaki úgy gondola, lezár vele egy feljárót. Még véletlenül se szeretném hibáztatni. Azon viszont csodálkozom, hogy senkinek a leltárából nem hiányzik ez az elem. Azon meg nem, hogy Szolnok így üzemel. Nincs illetékes, aki észrevenné, hogy ennek az elfelejtett hágónak ott nincs helye.

A régi rómaiak tudták. Csak nem árulták el. Nekünk. Mármint, hogy miként lehet olyan tartós utakat és hidakat építeni, amelyek 10 évnél tovább bírják. A szolnoki "százlábú" hidat ugyanis bő évtizeden belül felújították, majd garanciálisan javították, de ma nagyjából olyan, mint előtte volt. De az is lehet, hogy ez egy új egészségügyi fejlesztés. Vesekővel bajlódó betegek bringára! Párszor oda-vissza tekerés a "százlábún", és nincs szükség drága műtétre. Csak nehogy fizetni kelljen érte!