Úgy tűnik, Szolnokon bármikor lehet azon bosszankodni, hogy néhányan hirdetőoszlopnak tekintik a fákat. No meg azon is, hogy az illegális hirdetők ellen immár évek óta nem tud semmit sem tenni a város. Nehéz eldönteni, hogy a hülyeség vagy a tehetetlenség a bosszantóbb. A téma örök.

Négy évtizede még az volt a hír, hogy már majdnem száz nyilvános telefonfülke működik Szolnokon. Napjainkban meg talán az lehetne a szenzáció, hogy akad egyetlen egy a városban, amelyik vállalható állapotú. A Jubileumi tér sarkán már csak a duplafülke áll, készülék sincs benne, de kiválóan alkalmas feszültség levezetésére, grafikai vágyak kiélésére és bérrollerek elhagyására. Lehet, hogy kezdeni kellene a régi telefonfülkékkel valamit. Mert a világ tovább változik.

Bár a szolnoki Hősök terén követték el ennek a padnak a felaprítását, nem nevezném ezt hőstettnek. Mert mire is volt ez jó? Feszültséget vezetett le? Erőfitogtatás volt? Esetleg unaloműző elfoglaltság? Hát, nagy "hőstett" egy korhadt padot legyőzni, miszlikbe aprítani. Nem szeretnék a "győztessel" találkozni! Nem mintha félni kellene tőle. Inkább, mert szellemi aprítékokkal nem szívesen keveredik az ember. Az övék egy másik, szomorú világ.

Nincs egy éve, hogy hosszú hetekig félpályás forgalomkorlátozás mellett javították a "Százlábú-hidat" az ártérben. Azóta a garanciális javításokra is sor került, amit a gyalogos és kerékpáros sávokon megjelenő csíkok jeleznek. Szerintem minden esélyünk meg van arra, hogy jövő tavasszal ismét lehessen itt veseköveket kezeltetni. Mert az a hülye anyag nem köt rendesen. Vagy valamit rosszul oktattak. Vagy miért nem bírt ez ki egy évet?