2025.12.8. (hétfő)

Várnak tűnő borozó

Várnak tűnő borozó

Dátum:

Ez a fotó nem egy kedvelt turistacélponton lévő kilátót ábrázol, és még csak nem is a szolnoki vár megmaradt tornyát. Ahogy azt is mindjárt hozzátehetjük, ilyen fotót ma már nem készíthetnék a Szolnoki Művésztelepen, ahol a Barasits kiadó embere valamikor a két világháború között járt.

Ez a fotó nem egy kedvelt turistacélponton lévő kilátót ábrázol, és még csak nem is a szolnoki vár megmaradt tornyát. Ahogy azt is mindjárt hozzátehetjük, ilyen fotót ma már nem készíthetnék a Szolnoki Művésztelepen, ahol a Barasits kiadó embere valamikor a két világháború között járt.

Idegenekkel vagy a város múltja iránt kevésbé érdeklődőkkel a Művésztelep mellett vagy bent a parkban sétálva, mindig el kell mondani, hogy a Zagyva-kanyarulatában lévő kiszögelésben nem az egykori szolnoki vár maradványait találjuk. Mert sajnos be kell látnunk, hogy az évszázadokon keresztül fontos várból – ami általában csak föld- vagy palánkvár volt – már a XX. századra se maradt semmi a felszínen. Az 1848-49-es forradalom leverése után végleg elvesztette hadászati jelentőségét, és mivel akkoriban még senki nem gondolt a műemlékvédelemre, mozdítható maradványait elnyelték a város épülő házai.

Az e képeslap bal szélén álló toronynak annyi köz van az egykori várhoz, hogy a leírások szerint, az 1902-ben megnyílt Szolnoki Művésztelep alkotói, az erőd megmaradt köveiből építették 1905-ben. Kaposvári Gyula közlése szerint, a torony alapkövében elhelyezett irat arról tanúskodik, hogy a terveket Frecskai András grafikus készítette, míg az építészi feladatokat Pongrátz Károly tájképfestő látta el. A leírásból az is kiderül, hogy a toronynak nemcsak pincéje, és amint a mellékelt fotón jól kivehető, tetején kilátója volt, hanem belsejében hűvös borozó is.

Néhány másik képeslap tanúskodik arról, hogy a Zagyva és a Tisza torkolatára, illetve a kisebbik folyó túloldalán akkor még álló régi Tabánra remek kilátás nyílt a torony tetejéről. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, a borozó is betölthette funkcióját legalább a második világháborúig.

Hogy a torony tetején lévő kilátó mikor szűnt meg, sajnos nem tudom, pedig ma is remek látványossága lehetne a városnak. Az biztos, hogy jelenleg már csak a kilátó szint alatti kősorig áll ez a 109 éves épület. Amiről azért se lehetne a budapesti Barasits kiadó által forgalmazott képeslapon látható fotóhoz hasonlót készíteni, mert a kép középpontjában lévő „ablakos várfal maradvány” sincs már a helyén. Illetve a jobb szélen álló szobor is időközben a kert túlsó oldalára vándorolt.

A „hamisított” vártorony kapcsán azért van egy fontos dolog, amin szerintem néha érdemes elmélázni. Mégpedig a Szolnoki Művésztelepen az elmúlt 109 évben alkotó vagy hosszabb-rövidebb ideig itt is élő művészek városra gyakorolt direkt vagy indirekt hatásán. Azon a kreativitáson, felszabadult és szárnyaló gondolkodáson, ami nagyon sokat hozzátett Szolnokhoz. És aminek az a ma már csonka torony akár a jelképe, emlékműve is lehetne.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ságvári a pártházból

Nem biztos, hogy e kép készítésekor már Ságvári körútnak hívták a mai Szapáry utca megörökített szakaszát, az azonban egyértelmű, hogy az ismeretlen fotós az új pártházból dolgozott.

Szolnoki kincsek a Fortepan-on (1)

Autó a régi „százlábú” híd szandai oldalán, ideiglenes alagút az egykori Ságvári körúton, rosszul datált víztoronyépítés a Széchenyi lakótelepen. Három szolnoki kép a Fortepan-ról.

Szolnok szokatlan helyről

Danka István, mint a megyei tervezővállalat fotósa, 1981 tavaszán felmászott az akkor még működő Ságvári Endre Művelődési Ház tetejére, hogy megörökítse a Nerfeld-palota bontását.

Hogyan nevezhették?

Amikor ezt a képeslapot Szolnokon postázták, a megörökített park már nem így nézett ki. Sőt, a neve is más volt már. Ráadásul annak hídnak sem volt már nyoma, ahonnan ez a kép készült.