2025.08.27. (szerda)

Az Album 317. képe

Az Album 317. képe

Dátum:

Az ünnepek körüli munka- és szabadnapok átrendezése miatt a blogSzolnok szempontjából ez hétfő szombat. Ha pedig szombat, akkor illik új képet feltölteni az Album rovatba. Éppen 317. alkalommal. Egy olyan képeslapot választottam - szerintem 1908-ból -, ami jól mutatja, mit lehet szeretni ezeken a régi felvételeken.

Az ünnepek körüli munka- és szabadnapok átrendezése miatt a blogSzolnok szempontjából ez hétfő szombat. Ha pedig szombat, akkor illik új képet feltölteni az Album rovatba. Éppen 317. alkalommal. Egy olyan képeslapot választottam – szerintem 1908-ból -, ami jól mutatja, mit lehet szeretni ezeken a régi felvételeken.

Nem számoltam meg, de a 2010 márciusa óta az Album rovatba feltöltött képek között legalább 6-8 olyan lehet, amelyeket a Belvárosi Nagytemplom tornyán körbefutó erkélyről – nagyon sokáig Szolnok legmagasabban lévő, hétköznapi ember számára is könnyen elérhető helye – készítettek. Persze ezen kívül is van a gyűjteményben még néhány madártávlati kép, hiszen képeslappá lett pár, a Vártemplomból és a Művésztelep hamis vártornyából készült fotó is. Illetve később a Tárház, majd a huszonnégy-emeletes, illetve egy-két igazi légifelvételekből is lett képeslap. Imádom ezeket nézegetni, térképekkel összevetni, mert nagyon jól mutatják Szolnok fejlődését, változását.

Már, ha van kedve az embernek nemcsak nézni ezeket a régi lapokat, de mondjuk, elgondolkodik is azon, hogy mit lát vagy nem lát rajtuk. Ez ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy legalább nagyjából be lehessen lőni a képek születésének idejét. Mert miként az elmúlt nyolc évben többször is utaltam rá, a magyar képeslapok töredékén szerepel, hogy ki és pláne, mikor készítette az adott felvételt. Aminek meghatározásában az ominózus fotó képeslapon történő megjelenése is csak ritkán segít, hiszen ennek időpontja is csak elvétve került a nyomtatványokra. Marad tehát a postai bélyeg vagy a levélírók dátumozása – ez utóbbi az ötvenes években szinte teljesen eltűnt -, mint némi támpont egy-egy felvétel datálásához. Ami persze csak annyit árul el, hogy mikor készülhetett legkésőbben a felhasznált fotó. Persze ez könnyen félrevezethet, mert például a 317. Album képnek választott lapra 1932. május 29-én írt valaki. Ez viszont majdnem negyedszázaddal későbbi dátum, mint mikor ezt a fotót lőtték.

Olyan apró momentumokat kell tehát keresni a képeken, amelyek közelebb visznek a datáláshoz. Látható vagy nem látható épületeket, átalakításokat. Mert, ha ezeknek tudjuk az építési vagy az eltüntetési dátumát, már egész jó határpontokat jelölhetünk ki. Mint például ezen a szolnoki látképen, amihez hasonlót párszor már feltettem az Album rovatba.

A felvételt uraló Zsinagóga miatt azonnal megállapíthatjuk, hogy a fotót 1899 után lőtték. Mivel egyértelmű, hogy csak a Belvárosi Nagytemplom tornyából készülhetett – hiszen nincs más magaslat a környéken -, de a torony lábánál semmi nyoma a Belvárosi Iskolának vagy az építkezésének, az is leszögezhető, hogy 1913 előtti a kép. Tehát nagyon könnyen 14 évre szűkül a keresett dátum. Ám ez még sok, érdemes tovább kutakodni.

Az egyik segítség a kép jobb szélén, a Református templom mögött látható Tisza-híd. Ami jól láthatóan még nem az első vasból és betonból épült, kétpilléres műtárgy, hanem a nagyon sok lábon álló utolsó fahíd. Amiről alig tíz napja írtam le ismét, hogy 1909. március 15-én pusztult el. Mivel tehát ezen a képen még áll, és a fotón látható növényzet tavaszi-nyári képkészítésre utal, nem tévedünk, ha kimondjuk: ilyen kép utoljára 1908 nyarán készülhetett. Azaz nyertünk minimum 5 évet, és máris 1899-1908 időszakra szűkítettük a keresett időpontot. A két határdátum közelítésére csak akkor van további esélyünk, ha olyasmit fedezünk fel a képen, ami e két évszám között épült vagy tűnt el.

Sajnos Szolnok lakóházainak építési dátumát alig ismerjük, pedig maximum másfél évszázados történetekről beszélünk. Ebből következőleg csak a nagyobb, ismert építési dátumú épületekre tudunk koncentrálni, azokat kell keresni a régi fotókon.

És bizony van is egy, a dátumot alig egy évre szűkítő részlet a képen. Egészen a bal szélén. Ahová a mai Múzeumtól balra belóg egy másik, kétemeletes épület széle. Az pedig ott – az elhelyezkedése alapján – szerintem nem lehet más, mint a ma alumíniummal borított papír-írószer és fitneszterem épülete, azaz a régi Sztár áruház, a korábbi Tiszti klub, és régebben a Népbank épülete. Márpedig a tetején Hermész-szoborral díszített épületet 1907-ben adták át. Mivel akkoriban elég gyorsak voltak ezek az építkezések, talán nem nagy tévedés azt állítani, hogy akkor ez a kép csak 1907-ben vagy 1908-ban készülhetett. Valamiért én az utóbbira tippelnék, talán a buja tavaszi és nyári növényzet miatt.

És miközben a dátumozáshoz kapcsolódó dolgokat kerestem a képen, találtam rajta egy mai aktualitást. Mégpedig az éppen elbontott és épülő Szapáry utcai óvoda helyén egykor álló, a telket egész hosszúságában elfoglaló, 110 évvel ezelőtti épület tetejét. Aminek felépítése és ledózerolása más fotók datálásában lehet majd segítségünkre.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Verseghy-park 1928-ban

Ez a kilencvenegy éves szolnoki képeslap megőrizte, hogy milyen is volt a mai Verseghy-park nem sokkal az elkészülte után. Ráadásul sok apró érdekességet is fel lehet fedezni a Tisza szálló fagyizójának a tetejéről, az akkori Park utca és Ferenc József rakpart környékéről készült felvételen.

„Pláza” a közházban

Közismert, hogy Szolnok a megyeszékhelyhez méltó városházát kölcsönből építette 1882-84 között. A hitel visszafizetése pedig az épület földszintjén sorakozó üzletek bérleti díjából történt. A mellékelt képeslap azt is igazolja, hogy jó befektetés volt egykor a Kossuth téren üzletet működtetni, hisz akadt olyan, amelyik évtizedekig működött Szolnok egyik "plázájában".

Infrastruktúra száz éve

Bő egy évszázaddal ezelőtt Szolnok belvárosában már volt közvilágítás, járdán lehetett korzózni, a fő utca pedig macskakővel volt kirakva. A tömegközlekedést azonban még a konflisok jelentették, és az ivóvizet is sokan a Kossuth téri artézi kútról szerezték be. Amint ez az 1915-ben postázott képeslap mutatja.

A Baross eleje 1965 körül

Az ismeretlen fotós a mai Boldog Sándor István körút és a Kossuth utca találkozásától fotózta a jelenlegi Baross utca elejét. Nagyjából azt, ahol több mint ötven éve már parkoló található. A fotózáskor a Ságvári körút és a Beloiannisz út sarkán működött a Szigligeti könyvesbolt.