2025.08.27. (szerda)

Emlékmű, aminek tanítania (is) kell

Emlékmű, aminek tanítania (is) kell

Dátum:

A Hild téren, a "harangláb" melletti medence szélén áll 2018. április 18-a óta a Szolnoki Holokauszt emlékmű, ami lényegében két emléktábla és egy apró dombormű. Az emlékhely az első szolnoki zsidó templom közelében, az egykori gettó területén található. Talán nemcsak emlékeztet, de tanít is.

A Hild téren, a „harangláb” melletti medence szélén áll 2018. április 18-a óta a Szolnoki Holokauszt emlékmű, ami lényegében két emléktábla és egy apró dombormű. Az emlékhely az első szolnoki zsidó templom közelében, az egykori gettó területén található. Talán nemcsak emlékeztet, de tanít is.

Szolnokon a XIX. század első felében engedélyezték az izraelita vallásúak letelepedését, akik első templomukat, akkor még jóval a város határán túl, a mai Pelikán Szálló környékén építették fel. Alig fél évszázad alatt megbecsült, Szolnok fejlődéséért is sokat tevő polgárok lettek, akik 1899-ben felépíttették a Zsinagógát, a mai Szolnoki Galériát.

A XX. század eleje is még a Tisza-parton álló három templom által is jelképezett tolerancia jegyében telt, így az sem véletlen, hogy a város zsidó lakossága is meglehetősen sok áldozatot hozott az első világháborúban, közülük is sokan, soha többé nem térhettek vissza Szolnokra.

 

Ami az első világháború után elindult, annak egyenes következménye lett mindaz, ami 1944-ben Szolnokon is megtörtént. A város zsidó lakosságát azon a tavaszon gettóba kényszerítették, amit egykori első szolnoki templomuk környékén, a Pelikán, az előtte lévő parkoló illetve a hosszan elnyúló Hild tér területének környékén jelöltek ki. Közel ezerkétszáz kisemmizett szolnoki és Szolnok környéki ember kényszerlakhelye volt az a meglehetősen szűk terület. Ahonnan aztán több ezer szolnoki szeme láttára, 1944. júniusban, a cukorgyár érintésével haláltáborokba hurcolták őket.

 

Erre emlékeztetett az az emléktábla, amit 2000. június 25-én Szolnok Város Polgármesteri Hivatala és az alig pár tucat túlélőt és leszármazottait számláló Szolnoki Zsidó Hitközség helyezett el a Pelikán Szálló falán. Ez a kissé eldugott helyen lévő tábla több mint egy évtizedig emlékeztetett az első szolnoki zsidó templomra, a város gettójára, és polgártársaink elhurcolására, és volt az áprilisi megemlékezések egyik helyszíne. Aztán a szálló előtti lépcsősor átalakításakor lekerült a tábla a helyéről, és néhány évig sorsára várt.

Az emléktábla végül annak az emlékkőnek a része lett, amelyet 2018. április 18-án, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja tiszteletére lepleztek le.

A 2000-es emléktábla fölé került Szabó Imrefia Béla szobrászművész kisplasztikája: egy sárga csillaggal jelölt, szögre akasztott kabát, ami sokban emlékeztet a szombathelyi Holokauszt-emlékműre. A Cziráki Róbert műköves, épületszobrász által készített kő hátsó oldalára – arra, amelyik az Agóra felé néz – egy másik, magyar és héber nyelvű tábla, illetve a menóra sziluettje került.

Emlékhely, aminek leginkább tanítania kellene. Mert csak így kerülhető el, hogy még egyszer ne lépjünk ugyanabba a folyóba.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Újrahasznosított emlékmű

A szolnoki fűtőház területén álló Magyar Millennium feliratú emlékmű nemcsak a város legnehezebben megtalálható "köztéri" alkotása címért indulhatna versenybe, hanem az újrahasznosított "műalkotás" kategóriában is. Szerintem nem olyan nagy baj, hogy hatalmas bukszusok takarják.

Szomorú (?) Krisztus

Szomorú, búsuló, merengő, bánkódó, ülő? Valószínűleg ez az a szobrunk, aminek több neve van, mint amennyi tényszerű adatot ismerünk a születéséről. Az biztos, hogy nem a legöregebb köztéri alkotásunk, ugyanakkor a legrégebb óta ugyanazon a helyen álló.

Bujdosó Ácslegény

A levelek lehullásával ismét előbukkan majd a néhai 605-ös számú szakmunkásképző iskola udvarán immár 45 éve ácsorgó Ácslegény című szobor, így a József Attila útról is látható lesz az alkotó halála után egy évtizeddel Szolnokra került szobor.

Az egyik legismertebb „szolnoki”

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".