2026.04.20. (hétfő)

Még nagykereszteződés nélkül

Még nagykereszteződés nélkül

Dátum:

Szolnok egyik legnagyobb kereszteződésének a helye 1970-1972 között. Már körút a Ságvári, azaz a jelenleg Boldog Sándor István nevét viselő közterület. A kép címéül választott "Ságvári körúti lakások" már bő évtizede lakottak, a 18 emeletesben viszont még akár friss is lehet a festékszag.

Szolnok egyik legnagyobb kereszteződésének a helye 1970-1972 között. Már körút a Ságvári, azaz a jelenleg Boldog Sándor István nevét viselő közterület. A kép címéül választott „Ságvári körúti lakások” már bő évtizede lakottak, a 18 emeletesben viszont még akár friss is lehet a festékszag.

A három héttel ezelőtt, a Jubileumi park játszótere kapcsán bemutatott, valószínűsíthetően Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójára készülődő város megbízásából összeállított album, könyv vagy mappa darabja a „Ságvári körúti lakások” címet viselő kép is. Azonban biztosak lehetünk abban, hogy míg a játszóteres kép valamikor 1973-1974 körül készülhetett, ennek a fotónak legkésőbb 1972-ben meg kellett születnie, hiszen a jobb szélén még mindenféle bódék láthatók. Márpedig 1973 áprilisától ott a piaccsarnok építése zajlott, ami 1973. augusztus 17-ére be is fejeződött, így egy ilyen nyárias – vagy legfeljebb tavaszi – képet csak e dátum előtt lehetett lőni. Miként abban is biztosak lehetünk, hogy az ismeretlen fotós legkorábban 1969, de inkább 1970-ben dolgozhatott, hiszen a kanyarodó Ságvári körút mögött már ott a város első magasháza, a Várkonyi téri 18 emeletes. Az az épület hivatalosan ?hazánk felszabadulásának? 25. évfordulójára, azaz 1970-re készült el.

A képet betöltő „Ságvári körúti lakások” építése viszont már 1953 őszén elkezdődött, hogy aztán 1954 és 1959 között folyamatosan adják át a „sztálinbarokk” épületekben lévő otthonokat. Ennek a sajnos ma alig házsornak a jelentősége nemcsak abban áll, hogy a Rákosi-korban megjelenő hazai brutalista építészet egyik „legszebb” szolnoki példája, hanem abban is, hogy az addig nem létező Ságvári út – majd 1959-től körút – mentén ez a város első, nem ipari üzemhez kapcsolódó lakótelepe. A cukorgyári és a papírgyári minitelepek még a háború előtt készültek, és az adott gyárakhoz kapcsolódtak. Itt viszont a város észak-déli, a lakó- és az iparterületeket összekötni hivatott tengely egyik eleme mentén kifejezetten a város építkezett, Szolnok már akkor is feszítő lakásgondjainak a megoldása érdekében. A nem végig egyforma kialakítású házakban, többféle méretben, közel 300 lakás épült, kijelölve a majdani szolnoki piac helyét is.

Az ismeretlen fotós nagyjából a mai vízügyi székház előtti parkoló sarkáról, talán az Ady Endre út és a Boldog Sándor István körút kereszteződésében a buszpályaduvarhoz közelebb eső zebra helyétől dolgozhatott. Azaz a mai Szolnok egyik legnagyobb kereszteződésének a helyét látjuk annak megszületése előtt. Merthogy az Ady Endre út sem létezett korábban, 1950-ben az addigi Horánszky Nándor utcát nevezték el a költőről, ám annak a közterületnek a nyomvonala minimálisan egyezik a maival. A Boldog Sándor István körút és a Zagyva közötti rész nagyjából 1975-re került a mai helyére, amikorra nemcsak a Móra Ferenc úti lakótelep lett kész, de a vízügyi szakközépiskola (ma kormányhivatal) és a vele szemben lévő három tízemeletes is. Az Thököly út felé vivő szakasz ugyancsak a hetvenes évek közepére nyerte el mai helyét, amikor nemcsak az új városközpontot, de végre a buszpályaudvar telkét is kijelölték, illetve az ezekhez szükséges szanálásokat, bontásokat végrehajtották.

Ezen a képen is vannak a mából nézve érdekes apróságok. Például a bal oldalon lévő háztömb sarkán látható, két falra szerelt vitrin. Sok minimum negyven-ötvenéves szolnoki emlékezhet ezekre, hiszen a kevés, nyilvánosan kifüggesztett moziplakátok egyike itt volt megtalálható. Emlékeim szerint még a kilencvenes évek elején is. De ugyancsak régi emlékeket ébreszt a ház első emeletével egyszintben lévő „ufólámpa”, amiből néhány elfelejtett darab itt-ott még fellelhető a városban. Az ilyen lámpák az egész országban meghatározták az utcaképet, és lehet, hogy nem voltak szépek, de legalább megvilágították a járdákat és az utak szélét, ami mai társaikról már alig mondható el. Érdekes a kevés jármű is, hiszen mindössze egy ZUK kisteherautó látható teljes egészében a képen, illetve bal szélen egy teherautó platója lóg be, rajta a TEFU felirat utolsó két betűjével. Kerékpárok és motorok jellemzik inkább a forgalmat. A kép előterében, a fotóshoz legközelebb, talán épp a kép készítőjének Panni robogója (?) parkol, míg a teherautó mögött egy Riga moped állhat. Ezek is a korabeli, fejlődő megyeszékhely képét erősítették. Meg az is, hogyha egy Szolnokot 20 évvel korábban elhagyónak mutatták volna meg ezt a képet 1970-72 között, ki nem találja, hogy egykori lakóhelyén készült a felvétel.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az Adyn 4 évvel korábban

Nem kétséges, hogy ez a fotó Szolnokon készült, miként abban is biztosak lehetünk, hogy nem 1978-ban, ahogy a nagyszerű Fortepan jelzi, hanem inkább 1974 nyarán. Egyszerű indokolni.

Sok kérdés még megoldatlan

Milyen célt szolgált ez a képeslap méretű kartonkép? A szolnoki Szabadság térről 1911 előtt készülhetett ilyen fotó? Gyömörey Félix házát akkor és azok építették, ahogy ma gondoljuk?

Szolnoki konflis, 1966

Abban nem vagyok biztos, hogy Szolnok utolsó konflisa látható ezen a képen, az azonban bizonyos, hogy a fogat a vasútállomástól a centrum felé indult az akkori Beloiannisz utca végén.

Még egy toronnyal

A szolnoki Baross és Kápolna út kereszteződésénél álló Hasznos-házat 1915-ben örökíthette meg Szigeti Henrik, hogy aztán Kisné képeslapjának e példányát 1924-ban Budapestre küldjék.