2025.08.27. (szerda)

A Baross eleje 1965 körül

A Baross eleje 1965 körül

Dátum:

Az ismeretlen fotós a mai Boldog Sándor István körút és a Kossuth utca találkozásától fotózta a jelenlegi Baross utca elejét. Nagyjából azt, ahol több mint ötven éve már parkoló található. A fotózáskor a Ságvári körút és a Beloiannisz út sarkán működött a Szigligeti könyvesbolt.

Az ismeretlen fotós a mai Boldog Sándor István körút és a Kossuth utca találkozásától fotózta a jelenlegi Baross utca elejét. Nagyjából azt, ahol több mint ötven éve már parkoló található. A fotózáskor a Ságvári körút és a Beloiannisz út sarkán működött a Szigligeti könyvesbolt.

A Dombi Gábor gyűjteményében található fotó készítésének oka és dátuma ismeretlen. Mindenesetre a fényképész több tucat, Szolnokot a Kádár-korban ábrázoló felvételt hagyott az utókorra két albumban. Valószínű, hogy ezek nem egy rövid intervallumban készültek, hiszen már a blogSzolnokon is mutattam belőlük olyat, amelyik a nyolcvanas évekből való, miközben a mostani, szerintem, a hatvanas évek első felében, közepén születhetett.

Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a képet 1973 után már nem készíthették, hiszen annak az évnek a szeptemberétől ezen a helyen már zajlott a négyes út átkelési szakaszának a rekonstrukciója, beleértve az aluljáró építését is. Sőt, az is valószínű, hogy már a hatvanas évek vége sem lehet a fotózás időpontja, hiszen Szolnok legnagyobb kereszteződésében akkor már működött a város első jelzőlámpája, aminek itt még semmi nyoma. A gyér forgalom és a régi Skoda Octavia alapján azt mondanám, hogy ez a kép valamikor a hatvanas évek közepe táján készülhetett az akkori Ságvári körút és Beloiannisz út találkozásánál.

A fotón a néhai és ma ismét Baross, akkor éppen Beloiannisz út 2-6. számú házak, illetve a jobb szélen, nagyon picit, a Sütő utca sarkánál lévő 8-as számú épület látható. Az a házsor, aminek első eleme, a bal oldalon álló Kindlovics-bazár, már a 19. század végén megépülhetett, de a néhai 1-es ABC ívelt tetejű, kétemeletes tömbje is állt már az első világháború előtt. A kettő között még az ötvenes években is egy földszintes ház volt, amire nem sokkal később kerülhetett fel az az emelet, ami a rendszerváltásig az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat (IKV) irodáinak adott helyet, azaz annak a tanácsi vállalatnak, aminek üzletei ott sorakoztak a 2. és 4. számú házak földszintjén. Ezeket a bolthelyiségeket természetesen nem a szocializmusban alakították ki, hiszen a Baross utca eleje már az első világháború előtt is Szolnok fontos bevásárló utcája volt. A képen legfeljebb az üzletek portálja írható a Rákosi- vagy a Kádár-kor számlájára.

A sarki könyvesbolt után Ofotért, majd gyermekruházati bolt, aztán talán egy rövidárubolt következett az utca első két épülete alatt. A 6-os számú ház földszintjén viszont az 1-es ABC várta a vásárlóit, ha minden igaz, már a negyvenes évek végétől. Azon a helyen, ahol korábban egy Konzum nevű, nagyméretű vegyeskereskedés volt, ami az államosítás után lett a város és a tanácsi élelmiszer kiskereskedelmi vállalat egyes számmal jelölt, sokáig valóban elsőszámú üzlete. A mából nézve talán az a legérdekesebb, hogy az elmúlt hat-hét évtizedben ezen az üzletsoron nagyon sokféle profilú bolt működött, de az optika-Ofotért mindenkit túlélt. Nem tartom kizártnak, hogy a Hatvanas ABC-vel és a Kossuth téri nagy lottózóval együtt ez az üzlet legrégebben ugyanazon a helyen, szinte ugyanazzal a profillal működő szolnoki kiskereskedelmi egységek egyike.

Az üzletsor mellett természetesen a néhai 4-es, és a csak pár évvel a fotózás előtt összenyitott, első szolnoki körút találkozásának közlekedési viszonyain is érdemes kicsit elidőzni. Például azon, hogy a zebra nagyon sokáig a Kossuth út meghosszabbításában vezetett át a Ságvárin, és majd csak a nyolcvanas években került át a Hubay utcához. De érdekesek a fekete-fehér szegélyköves járdaszigetek is, amelyek a közlekedőket, és különösen a kanyarodókat segítették. Azért érdemes elmélázni azon, hány személyautó lehetett a fotó készítésekor Szolnokon, ha ezen a munkanapon – a boltok nyitva, viszonylag sokan vannak az utcán – kora délelőtt – az árnyékok alapján szerintem 10 óra lehetett – mindössze kettő darab autó halad, az akkoriban már közel 60 ezres város „legforgalmasabb” kereszteződésében. A fotós felé a zebrán közeledő idős hölgy minden bizonnyal még ennél kisebb forgalomra is emlékezhetett, ha tősgyökeres szolnoki volt, és egy-két évtizeddel később azt is megélhette, hogy ugyanezen a helyen buszok, teherautók, és sok-sok személyautó araszol mind a négy irányba.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ötvenhatos mementó

Lassan homályba vész, hogy a Táncsics út végén, ahol ma a Zounuk ispános szökőkút áll, 1956. október 26-án a szolnokiak - köztük jópár középiskolás - ledöntötték a "szivart", azaz a szovjet hősi emlékművet. Ez az érdektelennek tűnő képeslap a "szivar" talapzatának további sorsáról mesél.

Unatkozó a Városháza utcában

Margit nagyon unatkozhatott a múlt század tízes éveiben Szolnokon. Legalábbis erről tanúskodik a Pesten maradt barátnőinek írt anziksz, amit Faragó Sándor kiadásában jelent meg levelezőlapon küldött, és képes oldalán mi ma bőven találhatunk nem unalmas látnivalót.

Fellobogózott Szapáry

Nézem ezt az 1907-ben postára adott szolnoki képeslapot, és azon tűnődöm: az előző századforduló óta hányszor változott meg a Szapáry út páratlan oldala. Miközben a szemközti oldal szinte alig lett más. Legalábbis, ha Szolnok egykori korzójának a Baross utca felőli végét nézegetjük.

Kilenc kis szolnoki

A kilenc szolnoki képből négyen csak olyan épületek láthatók, amelyeket a szocializmus idején húztak fel. Kettőn feltűnnek az "első aranykor" épületei is, de kontrasztként ott vannak a hatvanasévek lakó- és irodaházai is. Templom vagy háború előtti emlékmű nem fért a válogatásba.