Új színház születik

Új színház születik

Dátum:

A Szolnoki Szigligeti Színház átépítését mutató fotóról nem csak a beruházás állása miatt jelenthetjük ki, hogy 1990 késő tavaszán dolgozhatott a fotós, hanem a palánkon látható plakátok miatt is. A színház 35 évvel ezelőtti átépítéséről azt is elmondhatjuk: rendszereken átívelő volt.

A Szolnoki Szigligeti Színház átépítését mutató fotóról nem csak a beruházás állása miatt jelenthetjük ki, hogy 1990 késő tavaszán dolgozhatott a fotós, hanem a palánkon látható plakátok miatt is. A színház 35 évvel ezelőtti átépítéséről azt is elmondhatjuk: rendszereken átívelő volt.

A Damjanich János Múzeum (DJM) Történeti, Irodalomtörténeti és Művelődéstörténeti Osztályának fotótárában is őrzött képet minden bizonnyal Kardos Tamás készítette, és annak idején több kiadványban is megjelent – leginkább fekete-fehér változatban. A fotón még felismerhető az a homlokzat („gyufásdoboz”), amit 1962-63-ben építettek a Szolnoki Szigligeti Színház korábbi bejárata helyére, és aminek földszintjén nemcsak ruhatár kapott helyet, de első emeletén nézőtéri büfé, a másodikon pedig próbaterem is. Miután azonban az 1963-ban befejeződött felújítás nem volt teljes, illetve a következő bő negyedszázadban alig nyúltak az épülethez, a nyolcvanas évek végére elodázhatatlanná vált az újabb felújítás. Ehhez végül 1990 tavaszán, egy lerövidített évad végén kezdhetett hozzá a zágrábi székhelyű kivitelező, aki bő egy év alatt megépítette a duplájára növelt alapterületű, akkor minden tekintetben korszerű, mai színházépületet.

A fotó bal felén egyébként már látszik az egyik mai „torony” alsó szintjének a zsaluzása, ami szintén arra utal, hogy a felvétel még a beruházás kezdeti szakaszán készült. De ugyancsak az 1990 késő tavaszi fotózási időpont valószínűsíti a zsaluzás előtti kerítésen látható tíz darab egyforma színházi plakát is, ami az 1990. március 2-án, Szikora János – későbbi színházigazgató – rendezésében bemutatott Carment hirdeti, ami a régi épület utolsó premierje lehetett. A társulat ugyanis 1990 tavaszától a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban játszott – például a Chicago című musicalt -, miközben az igazgatóság a Táncsics út másik oldalán lévő szobaszínház épületében húzta össze magát, ahol természetesen folytatódtak az előadások.

A fotó egyébként zseniálisan rávilágít arra is, hogy a Schwajda György akkori direktor által „összehozott”, 540 millió forintos bővítés és felújítás még a rendszerváltás előtt kezdődött, de már azt követően zárult. A szerződések aláírásakor ugyanis a színház fenntartója még Szolnok Város Tanácsa, az 1991. április 19-ei átadón viszont már nemcsak köztársaság Magyarország, de a városnak is önkormányzata és Kőnig László személyében polgármestere volt. A szürke kerítésen pedig a Carmen plakát két oldalán az 1990 tavaszi országgyűlési választások plakátjai bukkannak fel. Bal oldalon, az állampárt utódpártjának, a szocialistáknak (MSZP) a kiadványai, a jobb oldalon pedig a „nyugodt erő”, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) reklámjai. Mindkettő a jövő zálogának tekintett, aranyos kisgyerekkel operált. Nagyon valószínű, hogy a fotózáskor már a voksolás, sőt az új parlament megalakulása után, szerintem valamikor május első napjaiban, amikor a színház tetejére, az egykor pirosan világító neonfelirat roncsaira még felkerültek az ünnepi zászlók.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Eltűnt házak és tetők

A szolnoki Kossuth téren készült kép egy május elsejei felvonulást mutat. Egyértelmű, hogy a fotós csak 1957-ben, ’58-ban vagy ’59-ben dolgozhatott, a Magyar utca torkolatánál állva.

A Baross utca eleje 1913 körül

A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.

Szolnokon, 1971 nyarán

A szolnoki Sütő és Jászkürt utcák elején, azaz az akkori Beloiannisz úti kereszteződések közelében a hetvenes évek elején készült a Bauer-gyűjteményben található, mellékelt két fotó.

A vasút felé 1904-ben és 1909-ben

Bármilyen hihetetlen, de az öt év különbséggel feladott két képeslapon Szolnok egyik legfontosabb közterülete látható, amit akkor már nem Vasúti fasornak neveztek. Ez a Baross utca vége.