Háromfejű Szolnok

Csak egy adófizető, szolnoki választópolgár vagyok, aki szellemi képességeiben és lényeglátásában meg sem közelítheti a város ügyeinek intézésére megválasztott tizenhét, mindig dühös embert. Abban azonban biztos vagyok, hogy a 21. század elején már nincsenek polihisztorok és mindenhez értő reneszánsz emberek. Évek óta kapkodom is a fejem, mert ebben a szellemi potenciálban, azaz felkészült szakemberben szegény városban csupán egy valaki akad, aki nemcsak a szemétszállításhoz, de a városüzemeltetéshez is ért, sőt mindezek mellett marad ideje és energiája a jelenleg már 52 hónap csúszásban lévő strandberuházás lezárására, a ki tudja milyen sorsú Turisztikai Központ menedzselésére, hogy a városi turizmusban játszott szerepéről (Szolnoki élménysziget) már ne is beszéljek. Persze egy szót sem szólnék, ha Szolnok patika tiszta lenne, 21. századi és európai lenne a szemétfeldolgozás és –szállítás, a tiszakécskeik járnának a Tiszaligetbe, a hasító szolnoki turizmus közepette pedig nem zárnának be sorra a helyi vendéglátóhelyek.

Bevallom, talán szerény szellemi képességeim okán igencsak kapkodtam a fejemet a polgármester nyári posztjait látva, amelyek között minden második arról szólt, hogy szépen halad a szolnoki parkok gondozása, a játszóterek rendbetétele, a város egyre élhetőbb, tisztább. Már azt vártam, hogy Szolnok napján valamennyi városi kitüntetést egyszerre nyújtják át az egy fenékkel nemhogy puszta ötöst, de hetest is meglovagoló mindenhez is értő menedzsernek. Ezért is lepődtem meg, amikor a szolnoki üzleti polihisztor egyik székéből hirtelen és önként felállt, mire a szolnokiak választotta főnöke megvilágosodott, hogy a Tisza-parti reneszánszember nem is végezte jól a dolgát. Ha lenne kedvem még nevetni, akkor megidézném Rejtő Jenőt, mert csak ő tudott kitalálni olyan fordulatokat, minthogy ezek után a feladatról lemondó embert a képviselőtestület munkája folytatására kényszeríti. Választóként persze semmi közöm ahhoz, hogy választottjaink egy része miért hozta meg ezt a döntést. De legalább már azt se kell gondolnom, hogy mindez Szolnok, a szolnokiak érdekében, a város jobbításának szándékával történt. Már csak egy motivációt látok: minél rosszabb, annál jobb. Szolnok és a szolnokiak pedig nem számítanak.

Mert szerintem nem kell különösebben éles késnek lenni a fiókban, hogy valaki belássa, mivel jár a lemondott fő-városüzemeltető tíz önkormányzati képviselő szavazatával való visszakényszerítése a cég élére. Amin az sem változtat, hogy az eddig elégedett polgármester a megválasztása után 15, a hivatalba lépését követően pedig 11 hónappal rendelte el a városüzemeltető cég, visszamenőleg 5 évre szóló átvizsgálását. Mindez megalapozhatja a további gördülékeny és termékeny együttműködést a városháza és a saját cége között. Ennek pedig természetes következménye lesz a még tisztább, virágosabb, zöldebb, élhetőbb város, természetesen a regnáló polgármester dicsőségére.

A múlt csütörtöki döntésnek köszönhetően Szolnoknak immár nem kettő, hanem három feje lesz. És mindhárom megy maga után. Mert mind a háromnak megvan a felhatalmazása, és eddigi működésük alapján az is világos, hogy mindhárman élni is fognak a jogaikkal, mindenáron, akár Szolnok ellenében is. Lehet, hogy még visszasírjuk azokat a pillanatokat, amikor ugyanarról az eseményről a két fej úgy közölt fotókat a saját és trolljai közösségi oldalán, hogy a másik még véletlenül se látszódjon, hiszen ez úri huncutság lesz ahhoz képest, ami most következik. Nem a választók akaratából, nem a szolnokiak kérésére és felhatalmazására, hanem pitiáner pártérdekek és pártjátszmák miatt, amikre tényleg semmi szüksége a városnak.